MAGYAR PSZICHOLÓGUS KAMARA

SZAKMAI ANYAGOK A MAGYAR PSZICHOLÓGUS KAMARA TÖRVÉNYTERVEZETÉHEZ

A Magyar Pszichológus Kamaráról szóló törvénytervezet társadalmi vitája lezárult, a beérkezett vélemények alapján fog dönteni a kormányzat a törvény bevezetéséről. A továbbiakban is fontosnak tartjuk a kamaráról szóló párbeszdet, ezért fenntartjuk honlapunkon a törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos észrevételeket, anyagokat. Egyben köszönjük a felvetéseket, kérdéseket, melyek megválaszolása minden érdeklődőnek segítenek.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A
MAGYAR PSZICHOLÓGUS KAMARA
törvényhez

Magyarország Alaptörvénye XX. cikk: (1) bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. A pszichológia tudománya a lelki egészség megőrzését, a lelki problémák gyógyítását hivatott szolgálni, ezáltal hozzájárul az alkotmányos jogok érvényesüléséhez. Ezen célok megvalósulását és a jogosulatlan szakmagyakorlás kiszorítását teszi lehetővé a Magyar Pszichológus Kamara felállítása. A szankciórendszer kidolgozása és működtetése védi ennek az alkotmányos alapjognak az érvényesülését és védi az állampolgárokat a visszaélésektől.

A Magyar Pszichológiai Társaság, mint a szakterület nagy múltú és elismert, tudományos célú egyesülete, és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete egyetértésben kezdeményezte a Magyar Pszichológus Kamara felállítását.

A Magyar Pszichológus Kamara a teljes pszichológusi társadalom számára egységesen biztosítja majd a szakmai érdekképviseletet és a szakma egységesedésének folyamatában történő részvételt, valamint egységes terheket ró tagjaira, a teljes pszichológus társadalomra. A nyilvántartás által többek között a szakmai szabályok érvényesülését előmozdító Kamara által ellenőrizhetővé válik a pszichológusi munka minősége.
A mentális állóképességet és társas viselkedést, valamint az egyéni teljesítőképességet döntően befolyásoló lelki egészség biztosítása, a károsan ható, olykor tragikus következményekhez vezető szakszerűtlen beavatkozások kiszűrése az állam feladata. Az állami ellenőrző szerep és az ország lakosságának jobb lelki egészség felé történő elmozdulásához szükség van a pszichológiával összefüggő közfeladatok egy részének a pszichológusi társadalom által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására: így kiszűrhető a jogosulatlan szakmagyakorlás, biztosíthatóvá válik a pszichológusi tevékenység megfelelő színvonala, jogi eszközökkel is képviselhetővé válik a pszichológiai tesztek alkalmazási kritériumainak, kereteinek, szabályainak betartása, az európai tesztkvalifikációs szempontok alapján megbízhatónak minősített hazai mérőeszközök jogtiszta alkalmazása, a fogyasztó és kliens megfelelően tájékozódhat az igénybe venni kívánt szolgáltatásról. Az ellenőrzött és hivatalos keretek között végzett tevékenység a feketegazdaság felszámolásához is segítséget nyújthat, és ezzel növekszik a bejelentett munkahelyekés legális vállalkozások száma.

Az egész szakmát egységesen képviselő érdekvédelmi szervezet hiányában eddig nem folyt megfelelő tájékoztató, felvilágosító tevékenység, melyben a pszichológia fogalmát, igen szerteágazó szakágait megismerhetnék az azt igénybevevők, képessé válva ez által a szakképesítés nélkül pszichológiai jellegű tevékenységet végzők kiszűrésére, illetve a kezelendő problémát leghatékonyabban megoldó tudományos ágazat kiválasztására. Az „álpszichológusok” tevékenysége pedig nagymértékben rombolja a szakma hitelességét, a pszichológia „brand”-jét, károsítva ezzel a pszichológiában és pszichoterápiában rejlő egészségügyi, gyógyító lehetőségek eredményességét. A pszichés állapot a fizikai-egészségi állapotra is kihat, így ez konkrét kiadást jelent az egészségügyben, miközben ez megelőzhető lenne, és a félrekezelt beteg súlyosbodó újabb kiadásokat eredményez.

A pszichológus szakmában rejlő hatalmas gyógykezelési, gyógyítási potenciál kiaknázatlanul hagyása egyértelmű forrásveszteséget jelent a társadalombiztosítás számára, mely a szakmagyakorlás szabályozásával és ellenőrizhetőségével megoldódik. Az ellenőrzés lehetősége fokozottan hozzájárul a feketegazdaság felszámolásához ezen a piacon. Hiszen egy
szabályozott szakmában a tevékenység gyakorlása és transzparens, tehát a bevételek és a tevékenység is ellenőrizhető.

Az EFPA (European Federation of Psychologyst’s Associations) a nemzeti pszichológiai szövetségek európai szövetsége. Az EFPA honlapja következetesen „szabályozott szakmaként” hivatkozik a pszichológiára. A szövetségnek 35 tagja van. A 35 tagnak közel a fele kamara, vagy kamarai jogállású szervezet. Európában bevett gyakorlat tehát, hogy a pszichológus szakma működését, ellenőrzését, a vonatkozó jogalkotás támogatását egy szakmai kamara, vagy azzal egyenértékű testület látja el.
A Magyar Pszichológus Kamara felállítása hiánypótló az állampolgárok jogvédelme érdekében, mert jelenleg a működés feltételeinek szabályozatlansága hiányában a szakképesítés nélkül pszichológiai jellegű tevékenységet végzők tömege végez „pszichológiai” és „pszichoterápiás” tevékenységet bármilyen ezzel kapcsolatos valódi képzettség nélkül. A pszichológiai tevékenység a szolgáltatás igénybevevője oldalán kifejezett kockázati elemet tartalmaz, hasonlóan az orvosi, ügyvédi, mérnöki szakmákhoz, így a képzetlenül végzett „szakmagyakorlás” jóvátehetetlen, akár emberéleteket is követelő károk okozására képes.
A Magyar Pszichológus Kamara szabályozza, transzparenssé és államilag ellenőrizhetővé teszi az egyre növekvő számú pszichológus tevékenységét, fellépést tesz lehetővé a jogosulatlan szakmagyakorlók ellen: védi a társadalmat.

A Magyar Pszichológus Kamara a teljes gyakorló-pszichológusi társadalom számára egységesen biztosítja majd a szakma egységesülését, a szakmai szabályok ellenőrzését, és egységes terheket ró tagjaira, a teljes pszichológus társadalomra. Az ellenőrzés egységességén túl annak szakmaisága is biztosított lesz a Magyar Pszichológus Kamarában, hiszen a pszichológusok a Kamara létrehozásával lehetőséget kapnak saját, egységes szakmájuk működési, szakmai szabályainak a kialakítására.

Ha olyan tevékenységről van szó, amelynek során az állampolgárok az állam által védeni és alkotmányos jogként garantálni rendelt jog érvényesülése érdekében szolgáltatáshoz jutnak hozzá, lehet ez hatósági eljárás, gyógyítás vagy oktatás, az államnak garantálnia kell a szolgáltatást nyújtó szakértelmét és kiszűrnie a szakmaiatlanság által okozott károkat. Ha hatósági eljárás tartozik egy tevékenységhez (pszichológiai vélemény, alkalmasság vizsgálat, stb.), akkor mindenképpen közhitelesnek kell lennie azoknak, akik ebben szakértelmükkel részt vesznek. A közhitelességet és a szakmai garanciavállalást egy szakmai kamara valósíthatja meg. Érdemes akkor is kamarát létrehozni, ha olyan tevékenységről van szó, amelynek hitelessége megnevezésben, szakmagyakorlásban a szolgáltatást igénybe vevők nagy tömegeit érintheti, az illetéktelen szakmagyakorlás pedig lényegesen csökkentheti a szolgáltatás társadalmi elfogadottságát, hatásosságát, a szolgáltatást nyújtók szakmai hitelességét. Ez különösen jelentős kérdés a pszichológiával kapcsolatban. Ez a funkció a szolgáltatást igénybe vevők, ügyfelek érdekeinek védelmét is jelenti.

A Kamara elsődleges és legfontosabb feladata az egységes és teljes körű tagnyilvántartás vezetése, valamint a pszichológusok érdekvédelme, a szolgáltatás alkalmazott területenként történő minőségi kritériumainak a kidolgozása, közreműködés a minőségi kritériumok bevezetésében; a tagokat érintő jogszabályok előkészítésében és véleményezésében való részvétel; a tagok érdekvédelme, képviselete, képzések szervezése. Az egyéb, régóta működő kamarák tapasztalataiból kiindulva a kötelező kamarai tagság és, a tagsághoz kapcsolódó működési engedély megfelelő szabályozási eszközt jelent a minőségbiztosításhoz, fogyasztóvédelemhez, működés ellenőrizhetőségéhez. A kötelező tagság által létrehozható a
bárki számára elérhető, nyilvános teljes körű pszichológus nyilvántartás, melyben az egyetemi okleveles pszichológus diplomával rendelkezők vannak nyilvántartva. Ez felölelné a teljes pszichológusi szakmát.

1. melléklet a 8827/2016. számú kormány-előterjesztéshez
2. évi … törvény
   a Magyar Pszichológus Kamaráról
   Az Országgyűlés
   elismerve a pszichológusok jogát a szakmai önkormányzathoz,
   annak érdekében, hogy a pszichológusok közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján demokratikusan, – a törvény által meghatározott keretek között – önállóan intézzék szakmai ügyeiket, meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeiket,
   a következő törvényt alkotja:
   I. Fejezet
   BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
3. A törvény hatálya
4. §
   E törvény hatálya a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező azon személyre terjed ki, aki a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet Magyarországon a 2. § (1) bekezdésében megjelölt szakmai címmel vagy elnevezéssel végzi.
5. §
   (1) Pszichológusi tevékenységet az végezhet és
   a) a tevékenysége megnevezésére a „pszicho” előtagot jelzőként, személyére a „pszichológus” szakmai címet,
   b) a tevékenysége megnevezésére olyan elnevezést, amelyben az a) pont szerinti jelző, személyére olyan elnevezést, amelyben az a) pont szerinti szakmai cím bármilyen toldalékolt formában vagy szóösszetételben szerepel, vagy
   c) a tevékenysége megnevezésére vagy a személyére az a) és a b) pont szerinti jelző, szakmai cím és elnevezés idegen nyelvű változatát
   az használhatja, aki a 11. § (1) bekezdés a) pontjában vagy (4) bekezdésében meghatározott szakképzettséggel rendelkezik és tagja a Magyar Pszichológus Kamarának (a továbbiakban: Kamara). E rendelkezés nem érinti a pszichológiai tevékenységhez nem kötött, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerint az oklevél által tanúsított szakképzettséghez kapcsolódó címhasználati jogosultságot.
   (2) Azzal a jogi vagy természetes személlyel szemben, aki a tevékenységével azt a hamis látszatot kelti, hogy az (1) bekezdésben foglalt feltételek szerint jogosult pszichológusi tevékenység végzésére, az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) közigazgatási hatósági eljárást folytat le, amelynek eredményeként a jogi vagy természetes személyt
   a) a jogosulatlan címhasználattól eltiltja és
   b) a jogosulatlan címhasználattól való eltiltásról szóló döntés közzététele mellett – bírsággal sújthatja, amelynek mértéke a teljes munkaidőre az adott naptári évben megállapított kötelező legkisebb munkabér összegének (a továbbiakban: minimálbér) kétszeresétől a minimálbér tízszereséig terjedhet.
   (3) Az ellenőrző hatóság a döntésének meghozatala során az alkalmazandó jogkövetkezmény és annak mértéke megállapításánál a (2) bekezdés szerinti
   a) tevékenység
   aa) folytatásának időtartamát,
   ab) területi kiterjedtségét,
   ac) ismételt – eltiltás ellenére történő – elkövetését,
   b) tevékenységgel érintett személyek létszámát, és
   c) jogsértés jellegét
   mérlegeli.
   (4) Az egészségügyi tevékenységet végző pszichológusokra az egészségügyi tevékenységet szabályozó jogszabályok is irányadók. A köznevelési tevékenységet végző pszichológusokra a köznevelési tevékenységet szabályozó jogszabályok is irányadók.
   (5) E törvény hatálya nem terjed ki a pszichológiai kutatási, felsőoktatási és tudományos tevékenység végzésére.
   (6) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény értelmében fogyasztóvédelmi rendelkezésnek minősülnek. Az e § alapján indítható fogyasztóvédelmi eljárásban a Kamara ügyfélnek minősül.
6. §
   (1) E törvény alkalmazása tekintetében pszichológusi tevékenység az emberi magatartás és mentális állapot felmérésének és kezelésének minden területe, az ehhez kapcsolódó alapdiszciplináris ismeretek és eljárások alkalmazása, valamint az adatok feldolgozása,
   értelmezése és őrzése a szakmai és szakmaetikai szabályok alapján a 3. mellékletben meghatározott kompetenciák szerint.
   (2) Nem minősül e törvény alkalmazása tekintetében pszichológusi tevékenységnek, és nem kell alkalmazni e törvénynek a pszichológusi tevékenység végzésére és annak megnevezésére vonatkozó rendelkezéseit azon tevékenységre, mely az (1) bekezdés szerinti meghatározásnak részben vagy egészben megfelel, ha az azt végző személy rendelkezik olyan, nem pszichológiai területen szerzett szakképzettséggel, melynek a jogszabályban foglalt képzési és kimeneti követelményei alapján az adott tevékenység végzésére jogosult.
   II. Fejezet
   A KAMARA
7. A Kamara jogállása
8. §
   (1) A Kamara a 2. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint pszichológusi tevékenységet végzők önkormányzattal rendelkező szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
   (2) A Kamara jogi személy, országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestület, amely jogosult a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben szabályozott közhasznú jogállás megszerzésére. A Kamarát az illetékes törvényszék nyilvántartásba veszi.
   (3) A Kamara a feladat- és hatáskörét az alapszabálya szerint létrehozott országos szervei, valamint területi szervezetei útján látja el.
   (4) A Kamara működésére, gazdálkodására, szervezetére és tisztségviselőire vonatkozó részletes szabályokat a Kamara e törvény keretei között létrehozott alapszabálya határozza meg.
9. A Kamara feladat- és hatásköre
10. §
    A Kamara a kamarai tagsággal, megfelelő végzettséggel rendelkező és a „pszichológus” szakmai címet jogosultan használó, pszichológusi tevékenységet végző pszichológusok (a továbbiakban: pszichológus) szakmai irányításával, ellenőrzésével, a tagjai érdekképviseletével kapcsolatos feladatokat, továbbá a pszichológusok közhiteles nyilvántartásának vezetésével kapcsolatos közfeladatokat látja el és a tagnyilvántartásban szereplő tagjai számára tagsági igazolványt állít ki. 6. § A Kamara szakmai véleménynyilvánító feladatai kiterjednek a pszichológusképzés, -szakképzés és -továbbképzés rendszerére. Ebben a tekintetben a Kamara:
    a) szakmai véleményt nyilváníthat a pszichológusképzés, -szakképzés és -továbbképzés rendszeréről, a pszichológiai alap- és mesterképzések, szakirányú továbbképzések, felsőoktatási szakképzések, továbbá szakképzések, módszer specifikus képzések, továbbképzések szakmai követelményeiről, a képzésekben megszerzett tudás pszichológusi tevékenység során való alkalmazhatóságáról;
    b) javaslatot tehet az adott képzésre jogosult intézménynek a képzési követelmények, szakmai vizsgakövetelmények módosítására, kiegészítésére, fejlesztésére;
    c) javaslatot tesz a feladatkörében érintett miniszternek a nem egészségügyi területen működő pszichológusok kötelező továbbképzési rendszerének kidolgozására. 7. § (1) A Kamara figyelemmel kíséri az alapszabály, az alapszabályban foglalt fegyelmi és szakmai szabályzatok, továbbá a Kamara által kiadott szakmai állásfoglalások, szakmai ajánlások érvényesülését.
    (2) A Kamara a fegyelmi szabályzata alapján fegyelmi vétség gyanúja esetén a tagjával szemben fegyelmi eljárást folytat le.
    (3) A Kamara jogosulatlan címhasználat vagy egyéb megtévesztő pszichológusi tevékenység folytatása kapcsán jogosult a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál eljárást kezdeményezni. A hatóság az eljárás lefolytatásáról és annak eredményéről a Kamarát írásban tájékoztatja.
    (4) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 13/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja és c) pontja alapján a (2) bekezdés hatálya alá tartozó személlyel kapcsolatban folytat hatósági eljárást, az eljárásban a Kamara ügyfélnek tekintendő. 8. § (1) A Kamara a pszichológusi hivatás gyakorlásával és a pszichológusi tevékenységgel összefüggő kérdésekben képviseli és védi tagjainak érdekeit és jogait, elősegíti e jogok érvényesítését, és védi tagjainak érdekeit a jogosulatlan tevékenységet folytatókkal szemben. (2) A Kamara ellátja a pszichológusok képviseletét a belföldi és a külföldi szakmai szervezetekkel való kapcsolatokban. Ezt a képviseletet a Kamara más szervezettel való együttműködés alapján is elláthatja. 9. § (1) A Kamara jogosult a tagjait érintő jogalkotási folyamatban a szakmai véleményét előterjeszteni, a feladatkörében érintett miniszternél jogszabály módosítását, megalkotását kezdeményezni, valamint a tevékenységi körét érintő jogszabályokat véleményezni. (2) A Kamara a közfeladatait más szervezetekkel és hatóságokkal együttműködve látja el. Ennek során a Kamara együttműködik többek között a pszichológia területén működő hazai és nemzetközi civil szervezetekkel, tudományos egyesületekkel, valamint szakmai konzultációt tart a pszichológiai képzést folytató oktatási intézmények vezetőivel és a Magyar
    Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztálya Pszichológiai Tudományos Bizottsága képviselőivel.
11. §
    (1) A Kamara közigazgatási hatóságként jár el a következő esetekben:
    a) a kamarai tagnyilvántartásba való bejegyzés ügyében,
    b) a kamarai tagsági jogviszony megszűnésének megállapítása, a kamarai nyilvántartásból való törlés ügyében, kivéve, ha a kamarai tagsági jogviszony fegyelmi eljárásban hozott büntetésként a Kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás) miatt szűnik meg,
    c) a kamarai tagsági jogviszony szüneteltetésének és a szünetelés megszüntetése ügyében,
    d) a kamarai tagsági igazolvány kiállítása, ideiglenes vagy végleges bevonása ügyében [az a)-d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: kamarai hatósági ügy]. (2) A kamarai hatósági ügyekben az e törvényben nem szabályozott kérdések tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezései az irányadók. (3) A kamarai hatósági ügyben a kérelmet az alapszabályban meghatározott területi szervezeténél írásban lehet előterjeszteni. (4) A kamarai tagsági jogviszony megszüntetése, illetve a nyilvántartásból való törlés iránti eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a Kamara a kamarai tagsági jogviszony megszűnéséről vagy a törlési okról tudomást szerez. A Kamara ezen eljárás során nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti az ügyfelet. (5) A kamarai hatósági ügyben elsőfokon a Kamara alapszabályban meghatározott szerve, másodfokon a Kamara jogorvoslati bizottsága jár el a 16. §-ban foglaltak szerint.
    III. Fejezet
    KAMARAI TAGSÁGI JOGVISZONY
12. A kamarai tag
13. §
    (1) A Kamara tagja lehet kérelemre:
    a) aki a következő szakképzettségek valamelyikével rendelkezik vagy szakképzettségét a Kamara a (4) bekezdésben foglaltak alapján elfogadta:
    aa) egyetemi szintű okleveles pszichológus,
    ab) mester fokozatú okleveles pszichológus vagy
    ac) az aa) és ab) alpontban meghatározottakkal egyenértékű, Magyarországon elismert vagy honosított külföldi oklevelet szerzett,
    b) aki magyar állampolgár, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki Magyarországon letelepedett, vagy Magyarországon letelepedett, külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
    c) akivel szemben nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok,
    d) aki az alapszabályban meghatározott módon a kamarai tagfelvétel esetére meghatározott egyszeri nyilvántartási díjat megfizeti, és
    e) aki írásban nyilatkozik arról, hogy az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el.
    (2) Nem vehető fel a Kamara tagjai közé,
    a) aki cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,
    b) aki büntetett előéletű,
    c) aki a pszichológusi tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, az eltiltás időtartama alatt,
    d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, vagy akinek a bíróság kötelező intézeti gyógykezelését rendelte el, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedéséig,
    e) akit a Kamarából jogerős fegyelmi büntetésként kizártak, a kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedését követő három évig,
    f) akinek a kamarai tagsági jogviszonyát a tagdíj befizetésének elmulasztása miatt szüntette meg a Kamara, a 24. § (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesüléséig, vagy
    g) akinél olyan – e törvényben meghatározott – ok áll fenn, amely miatt a kamarai tagsági jogviszonyát fel kellene függeszteni, illetve őt a Kamarából ki kellene zárni.
    (3) A Kamarában való tagság nem zárja ki a más szakmai kamarai tagságot.
    (4) Az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában nem említett, de az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában foglaltakkal egyenértékű kimeneti követelményekre épülő, belföldön megszerzett pszichológiai szakképzettséggel rendelkező személy tagfelvételi kérelmének az elfogadása – a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv, mint szakhatóság állásfoglalása alapján – a Kamara hatáskörébe tartozik.
14. §
    (1) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő személyt, ha felvételét kéri, a Kamara tagjai közé fel kell venni. A felvétel kizárólag a 11. § (2) bekezdése szerinti okból tagadható meg.
    (2) A kamarai tag a szakképesítésének, tevékenységének megfelelően a választása szerinti – az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően felállított – szakmai tagozat vagy tagozatok munkájában is részt vehet.
15. A kamarai tagsági jogviszony
16. §
    (1) A kérelmező a Kamara azon területi szervezeténél kérheti a tagfelvételét, amelynek az alapszabály szerint meghatározott illetékességi területén bejelentett lakcímmel rendelkezik.
    (2) A tagfelvételt írásban, az alapszabályban meghatározott tartalmú kérelem benyújtásával kell kérni. A tagfelvételi eljárás egyéb szabályait az alapszabály határozza meg.
    (3) Kamarai tagság nélkül, a Kamara részére történő előzetes bejelentés alapján végezhet pszichológusi tevékenységet az a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező személy, aki a szakmáját Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánja gyakorolni.
    (4) A (3) bekezdésben meghatározott pszichológus részére a Kamara igazolványt állít ki. Az igazolványt a fegyelmi eljárás során elrendelt felfüggesztés, a kamarai tagsági jogviszony szünetelése, a kizárás és a kamarai tagsági jogviszony megszűnése esetén a Kamara visszavonja.
17. §
    (1) A kamarai tagfelvételét kérő természetes személy a felvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a 11. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott körülmény, vagy kéri, hogy az e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a Kamara részére – annak a kamarai tagfelvétel iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa.
    (2) A Kamara az (1) bekezdésben foglaltak szerint megismert adatokat kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott eljárásokban, azok lefolytatása céljából, az eljárások befejezéséig kezelheti.
18. §
    (1) Ha a kérelmező a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az illetékes területi szervezet vezetője a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel. Ha a hiánypótlásra nyitva álló határidő eredménytelenül telik el, vagy a kérelmező a kérelmet ismét hiányosan nyújtja be, a Kamara az eljárást megszünteti.
    (2) A Kamara a hiánytalan tagfelvételi kérelem beérkezését követő naptól számított 15 napon belül írásbeli határozatban dönt a tagfelvételi kérelemről, és ezzel egyidejűleg a kamarai tagot bejegyzi a tagnyilvántartásba, vagy a kérelmet elutasítja.
19. §
    (1) A tagfelvételi kérelmet elutasító határozat ellen a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Kamara jogorvoslati bizottságához fordulhat fellebbezéssel. A fellebbezést a jogorvoslati bizottság a fellebbezés kézhezvételét követő 30 napon belül elbírálja.
    (2) A kérelmező a jogorvoslati bizottság tagfelvételi kérelmet elutasító határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szabályai szerint a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül, a Kamara székhelye szerint illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságon.
20. §
    (1) Ha a kamarai tag a lakcímét megváltoztatja, és az új lakcíme másik területi szervezet illetékességi területén van, akkor a kamarai tag az adatváltozást az új lakcíme szerint illetékességgel rendelkező területi szervezet vezetőjének az új lakcímnek a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15 napon belül írásban bejelenti.
    (2) A változásnak a tagnyilvántartásban történő átvezetése iránt az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően az új lakcím szerint illetékességgel rendelkező területi szervezet vezetője a bejelentéstől számított 15 napon belül intézkedik és gondoskodik a változásnak a kamarai tag tagsági igazolványában való átvezetéséről.
21. §
    (1) A Kamara tagjának joga, hogy
    a) az alapszabályban meghatározottak szerint küldöttnek, tisztségviselőnek válasszák,
    b) az alapszabályban meghatározottak szerint küldötteket, tisztségviselőket válasszon,
    c) az alapszabályban foglaltak szerint igénybe vegye a Kamara szolgáltatásait,
    d) részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében,
    e) betekinthessen a tagnyilvántartásban róla vezetett adatokba.
    (2) A Kamara tagjának kötelezettsége, hogy
    a) határidőben megfizesse az esedékes tagdíjat,
    b) megtartsa az alapszabályban foglaltakat,
    c) haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban bejelentse az illetékes területi szervezet vezetőjénél, ha a tagnyilvántartásban rögzített adataiban változás következett be,
    d) pszichológusi tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, a szakmai követelményeknek és a Kamara által megállapított alapszabálynak, fegyelmi és szakmai szabályzatoknak, szakmai állásfoglalásoknak, határozatoknak megfelelően, a szakmai ajánlások figyelembevételével végezze.
22. §
    (1) A kamarai tag az alapszabályban meghatározottak szerint, az illetékes területi szervezet vezetőjéhez benyújtott írásbeli kérelemmel kérheti kamarai tagsági jogviszonya szüneteltetését. A Kamara a szüneteltetés kérdésében határozatot hoz és intézkedik a szünetelés tényének a kamarai tagokról vezetett tagnyilvántartásba történő bejegyzéséről.
    (2) A szüneteltetés engedélyezése megtagadható, ha a kamarai tag nem gondoskodott megbízásainak szakmailag megfelelő átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá a nála keletkezett dokumentumok adatvédelmi szempontból biztonságos megőrzéséről, tárolásáról.
    (3) Az (1) bekezdés alapján szüneteltetett tagsági jogviszonyt a Kamara a kamarai tag írásbeli kérelmére határozattal helyreállítja, ha a kamarai tag a szünetelés megszüntetésének a napján megfelel a tagfelvételre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezéseknek. A szüneteltetés megszüntetése a szüneteltetésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számítva leghamarabb 3 hónap elteltével kérhető.
    (4) A kamarai tagsági jogviszony szüneteltetése iránti kérelmek elbírálására a tagfelvételi kérelem elbírálásának szabályai megfelelően irányadók.
23. §
    (1) A szüneteltetés ideje alatt a kamarai tagsági jogviszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség – a (3) és a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – szünetel. A kamarai tagsági jogviszonyát szüneteltető pszichológus pszichológusi tevékenységet nem végezhet.
    (2) A szüneteltetés ideje alatt nem vonatkoznak a kamarai tagra az e törvény szerinti, tagságot kizáró feltételek.
    (3) A szüneteltetés ideje alatt – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kamarai tag köteles az alapszabályban meghatározott szünetelési tagdíjat megfizetni.
    (4) A kamarai tagsági jogviszonyát szüneteltető kamarai tag köteles megtartani az alapszabályban rögzített, a kamarai tagsági jogviszonyát szüneteltető kamarai tagra vonatkozó szabályokat.
    (5) A szüneteltetés időtartamára a kamarai tagsági igazolványt a Kamara átvételi elismervény ellenében bevonja.
24. §
    A kamarai tagsági jogviszony a 47. § (1) bekezdés c) pontjában és az 58. §-ban foglaltak szerint felfüggeszthető. Ebben az esetben a 20. § rendelkezései a 20. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével alkalmazandóak.
25. §
    (1) Megszűnik a kamarai tagsági jogviszony
    a) a kamarai tagságról való lemondással,
    b) a kamarai tag halálával,
    c) ha a kamarai tagsági jogviszony fennállása alatt a kamarai tag körülményeiben olyan változás következik be, amely alapján a 11. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti kamarai felvételt kizáró ok áll fenn,
    d) ha az V. Fejezet szerinti eljárásban, jogerős fegyelmi büntetésként a kamarai tag kizárására kerül sor,
    e) a tagdíj meg nem fizetése esetén a 23. § rendelkezései szerinti esetben.
    (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kamarai tag a lemondó nyilatkozatát írásban köteles benyújtani az illetékes területi szervezet vezetőjének. Ezzel egyidejűleg a kamarai tag köteles igazolni, hogy gondoskodott megbízásainak szakmailag megfelelő átadásáról vagy megszüntetéséről, továbbá a nála keletkezett dokumentumok – a keletkezés időpontjától számított 10 évig történő – adatvédelmi szempontból biztonságos megőrzéséről, tárolásáról. Ezen feltételek együttes teljesülésekor a Kamara határozatot hoz a kamarai tagsági jogviszony megszűnéséről.
    (3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a Kamara a szóban forgó okról való hitelt érdemlő tudomásszerzését követően határozatot hoz a kamarai tagsági jogviszony megszűnéséről. Az (1) bekezdés c) pontja alapján hozott határozat ellen a kamarai tag a 16. § (2) bekezdése szerinti eljárásban élhet jogorvoslattal. A határozat elleni fellebbezésnek, bírósági eljárás kezdeményezésének a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
    (4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a kamarai tagsági jogviszony megszűnését az V. Fejezet szerinti eljárásban kell megállapítani.
    (5) Az e § szerinti, a kamarai tagsági jogviszony megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a Kamara intézkedik a nyilvántartásból való törlés és a 24. § (1) bekezdésében foglalt értesítés megtételéről, valamint a kamarai tagsági igazolvány visszavonásáról.
26. §
    (1) Ha a kamarai tagnak a kamarai tagsági jogviszonya fennállása alatt az esedékességtől számított két hónapon túli lejárt tartozása van, a Kamara a kamarai tagot – 30 napos határidő biztosításával – írásban felhívja a hátralék megfizetésére. E határidő elmulasztása esetén a Kamara a kamarai tagsági jogviszonyt megszünteti és határozattal törli a kamarai tagot a kamarai tagnyilvántartásából, a határozatot megküldi az érintett kamarai tagnak.
    (2) A Kamara (1) bekezdés szerinti döntésével szemben az érintett kamarai tag a 16. § (2) bekezdése szerinti eljárásban élhet jogorvoslattal. Ha a kamarai tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslati eljárás megindításával egyidejűleg maradéktalanul megfizeti, akkor a kamarai tag tagnyilvántartásból való törlésére vonatkozó határozatot a Kamara illetékes szerve visszavonja.
    (3) A kamarai tagsági jogviszony megszűnését e § szerint megállapító határozat jogerőre emelkedését követően a Kamara intézkedik a kamarai tagsági jogviszony megszűnésének a tagnyilvántartásba történő bejegyzéséről és a 24. § (1) bekezdésében foglalt értesítés megtételéről.
27. §
    (1) A kamarai tagsági jogviszony szüneteltetése, felfüggesztése és megszűnése esetén a tagnyilvántartás változásáról a Kamara értesíti
    a) az érintett személy tevékenységének megfelelő (működési) nyilvántartást vezető szervet,
    b) az érintett személy tevékenységét, továbbá az érintett személyt foglalkoztató szerv, szervezet működését engedélyező hatóságot, szervet,
    c) az érintett személyt foglalkoztató munkáltatót, egyéb szervezetet,
    d) az alapszabályban meghatározott mindazon egyéb szervet, szervezetet, amely a kamarai tagnak a kamarai tagsági jogviszonyára tekintettel biztosított előnyt, jogosultságot.
    (2) A kamarai tag a kamarai tagsági jogviszonyának a megszűnését követő 5 munkanapon belül köteles visszaszolgáltatni a kamarai tagsági igazolványát a Kamara részére.
    (3) A tagnyilvántartásból történő törlést követően az érintett természetes személy adatait a Kamara 10 évig őrzi meg külön nyilvántartás keretében, a kamarai tagsági jogviszony megszűnése okának és időpontjának megjelölésével.
    (4) A kamarai tagsági jogviszony megszűnését követően a tag a 11. § (2) bekezdésében rögzített határidők elteltét és feltételek bekövetkezését követően ismét felvehető a Kamarába, ha teljesíti az e törvényben meghatározott feltételeket. Ha a tag előző kamarai tagsági jogviszonya tagdíj meg nem fizetése miatt szűnik meg, akkor az előbbi feltételek teljesítésén felül abban az esetben vehető fel újból a Kamarába, ha rendezi korábbi tagdíjtartozását. Az egyszeri nyilvántartási díjat személyenként csak az első alkalommal lefolytatott tagfelvételi eljárásban kell megfizetni.
28. Tagnyilvántartás
29. §
    (1) A Kamara által vezetett tagnyilvántartásba azokat a természetes személyeket kell bejegyezni, akiket a Kamara e törvény rendelkezései szerint a tagjai közé felvett. A tagnyilvántartás az 1. melléklet 2. pont c), d) és g) alpontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartás.
    (2) A tagnyilvántartásba az adatszolgáltatásra kötelezett kamarai tag által írásban közölt, aláírásával igazolt, továbbá a kamarai tag által hatósági bizonyítvánnyal, egyéb hatóság, intézmény által kiállított okirattal igazolt adatot, adatváltozást kell bejegyezni.
    (3) A bejegyzett adatok tartalmának valódiságáért az adatszolgáltatásra kötelezett kamarai tag, az adatok kezelésének biztonságáért, a szükséges technikai védelem biztosításáért a Kamara tartozik felelősséggel.
    (4) A kamarai tag a tagnyilvántartásba felvett adataiban bekövetkező változásokat az illetékes területi szervezet vezetője részére a változást követő 15 napon belül írásban bejelenti.
30. §
    (1) A Kamara a 25. § szerinti tagnyilvántartás vezetéséhez szükséges adatot kérhet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 112. § (4) bekezdés b)-c) pontja tekintetében – az egészségügyi működési nyilvántartást vezető szervtől és az egészségügyi működési engedélyeket nyilvántartó szervtől, valamint – a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól való eltiltás hiánya, a büntetlen előélet igazolása tekintetében – a bűnügyi nyilvántartási rendszerből a Kamarába történő felvételét kérő személyre, illetve a Kamara tagjára vonatkozóan.
    (2) A Kamara a 11. §-ban foglaltak megállapításához, továbbá az 5-10. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából, az ahhoz szükséges mértékben adatot kérhet minden olyan hatóságtól, szervtől, intézménytől, amely a vonatkozó adatokat nyilvántartja.
    (3) A Kamara az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott adatokat tartja nyilván a tagnyilvántartási adatok körében és kezeli az e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából.
    (4) A tagnyilvántartás adatai közül a közérdekből nyilvános adatok körét az 1. melléklet 2. pontja határozza meg. A közérdekből nyilvános adatok nyilvánosak, azokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvános adatok a Kamara honlapján bárki számára szabadon megtekinthetőek.
31. Határon átnyúló szolgáltatást végzők nyilvántartása
32. §
    (1) A Kamara a 13. § (3) bekezdése szerinti bejelentés alapján a határon átnyúló szolgáltatást végző pszichológusokról névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.
    (2) A névjegyzék a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
    (3) A névjegyzék adatai közül a közérdekből nyilvános adatok körét a 2. melléklet 2. pontja határozza meg.
    (4) A névjegyzékre egyebekben a tagnyilvántartásra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadóak.
    IV. Fejezet
    A KAMARA SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE
33. A Kamara országos szervei
34. §
    (1) A Kamara országos szervei:
    a) az országos küldöttgyűlés,
    b) az elnökség,
    c) az első- és a másodfokú fegyelmi bizottságok,
    d) az országos ellenőrző bizottság,
    e) az országos jogorvoslati bizottság,
    f) az alapszabályban létrehozott további állandó és eseti bizottságok.
    (2) A Kamara bizottságai testületi szervként működnek.
    (3) Az alapszabály lehetővé teheti a Kamara testületi szerveinek ülésein az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő részvételt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő részvétel részletes szabályait az alapszabály határozza meg.
    (4) A Kamara működését ügyviteli szervezete, az országos hivatal segíti. Az országos hivatal vezetését a Kamarával munkaviszonyban álló főtitkár látja el.
    (5) A Kamara az azonos szakterületen tevékenységet végző kamarai tag pszichológusok szakmai érdekeinek hatékony képviselete érdekében országos szinten szakmai tagozatokat hoz létre. A szakmai tagozatok elnökeit az országos küldöttgyűlés választja meg.
    (6) A szakmai tagozatok létrehozásáról, működéséről és feladatairól az alapszabály rendelkezik.
35. Az országos küldöttgyűlés
36. §
    (1) Az országos küldöttgyűlés a Kamara legfőbb döntéshozó szerve. Az országos küldöttgyűlés tagjai a Kamara tagjai által megválasztott országos küldöttek.
    (2) Az országos küldöttgyűlésben tanácskozási joggal részt vehetnek
    a) a területi szervezetek vezetői,
    b) a Kamara elnöke és elnökségi tagjai,
    c) a Kamara 28. § (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti országos bizottságainak, valamint a 28. § (1) bekezdés f) pontja alapján az alapszabály szerint létrehozott más, országos állandó bizottságainak elnökei,
    d) az alapszabályban rögzített módon a tagozatok vezetői.
    (3) Az országos küldötteket az alapszabályban meghatározott területi szervezetek illetékességi területei szerint választják meg az adott területi szervezet illetékességi területén lakcímmel rendelkező kamarai tagok. Az alapszabályban meghatározott számítási mód szerint az egyes területi szervezetek illetékességi területén lakcímmel rendelkező kamarai tagok számához igazodik az általuk megválasztható országos küldöttek száma. A kamarai tagok az országos küldötteket 4 évre választják meg. Az országos küldöttek megválasztására vonatkozó egyéb szabályokat az alapszabály határozza meg.
    (4) Az országos küldöttgyűlés ülései – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak. A nyilvánosság az alapszabályban foglaltak szerint korlátozható, ha a nyilvánosság személyiségi jogokat, a Kamara vállalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatos üzleti titkokat, illetve szellemi alkotásokhoz fűződő jogos érdekeket veszélyeztet vagy sért.
    (5) Az országos küldöttgyűlés:
    a) megválasztja az elnököt, az elnökség tagjait, a területi szervezetek vezetőit, az első- és másodfokú fegyelmi bizottságok elnökeit és tagjait, az országos ellenőrző bizottság elnökét és tagjait, a szakmai tagozatok vezetőit és dönt a visszahívásukról,
    b) elfogadja az alapszabályt és az alapszabály mellékleteit, dönt az alapszabály módosításáról, továbbá önigazgatási hatáskörében szakmai szabályzatokat, szakmai állásfoglalásokat, szakmai ajánlásokat fogad el,
    c) elfogadja a költségvetést és a költségvetési beszámolót,
    d) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény és az alapszabály a hatáskörébe utal.
    (6) Az elnökség szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal összehívja az országos küldöttgyűlést. Az országos küldöttgyűlést össze kell hívni, ha az országos küldöttgyűlés tagjainak legalább egyötöde vagy az országos ellenőrző bizottság – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.
    (7) Az országos küldöttgyűlés határozatképes, ha azon az országos küldöttek több mint a fele jelen van. Az országos küldöttgyűlés határozatainak érvényességéhez a megjelent országos küldöttek többségének a szavazata, az alapszabály elfogadásához és módosításához a megjelent országos küldöttek kétharmadának a szavazata kell.
    (8) Az országos küldöttgyűlés határozatképtelensége esetén a legalább nyolc nappal későbbi, de hatvan napon belüli időpontra, azonos napirenddel összehívott országos küldöttgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha erről az eredeti országos küldöttgyűlésre vonatkozó meghívóban az országos küldöttgyűlés tagjait tájékoztatták.
37. Az elnökség
38. §
    (1) Az elnökség feladata az országos küldöttgyűlések közötti időszakban az országos küldöttgyűlés határozatainak, e törvénynek és az alapszabálynak megfelelően a Kamara működésének irányítása és feladatainak végrehajtása.
    (2) Az elnökség testületi szerv, az országos küldöttgyűlés által választott elnökből és az elnökségi tagokból áll. Az elnökség tagjainak számát, a jelölés rendjét, a választás módját és az elnökség működési rendjét az alapszabály határozza meg.
    (3) Az elnökség
    a) összehívja az országos küldöttgyűlést, javaslatot tesz az ülés napirendjére, előkészíti az országos küldöttgyűlést és a hatáskörébe tartozó döntések meghozatalát, szervezi a határozatok végrehajtását,
    b) az országos küldöttgyűlés elé terjeszti a Kamara költségvetését, beszámol az országos küldöttgyűlésnek a költségvetés felhasználásáról,
    c) javaslatot tesz a főtitkár személyére,
    d) vezeti a Kamara tagnyilvántartását,
    e) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket törvény, az alapszabály vagy az országos küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.
    (4) Az elnökség összehívására, működésére, ügyrendjére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat az alapszabály határozza meg.
    (5) Az elnökség köteles az országos küldöttgyűlés döntéseit határidőben végrehajtani.
39. §
    (1) A Kamara elnöke
    a) önállóan képviseli a Kamarát,
    b) irányítja az elnökség és az országos bizottságok működését, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról,
    c) összehívja az elnökség üléseit,
    d) kinevezi a főtitkárt és gyakorolja a vele kapcsolatos munkáltatói jogokat,
    e) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény és az alapszabály a hatáskörébe utal.
    (2) A Kamara elnökségi tagjainak feladatkörére, tevékenységére vonatkozó szabályokat az alapszabály határozza meg.
40. Az első- és a másodfokú fegyelmi bizottságok
41. §
    (1) Az országos küldöttgyűlés választja meg az alapszabályban meghatározott első- és másodfokú fegyelmi bizottságokat, azoknak az alapszabályban meghatározott számú tagját és az elnökét. A szakmai sajátosságok képviseletének a fegyelmi eljárásban való megfelelő biztosítása érdekében a fegyelmi eljárásban meg kell hallgatni az eljárás alá vont kamarai tag által gyakorolt pszichológiai ágazat szerinti tagozat vezetőjét.
    (2) Az első- és a másodfokú fegyelmi bizottságok feladata a Kamara által a Kamara tagjaival szemben indított fegyelmi eljárások lefolytatása.
    (3) Az első- és a másodfokú fegyelmi bizottságok évente egyszer kötelesek az országos küldöttgyűlésnek beszámolni.
    (4) Az első- és a másodfokú fegyelmi bizottságok felépítésére, működésére és tevékenységére e törvény, az alapszabály és az alapszabály mellékleteként meghatározott fegyelmi szabályzat rendelkezései az irányadóak.
42. Az országos ellenőrző bizottság és az országos jogorvoslati bizottság
43. §
    (1) Az országos küldöttgyűlés választja meg az országos ellenőrző bizottságot és az országos jogorvoslati bizottságot, annak az alapszabályban meghatározott számú tagját és az elnökét.
    (2) Az országos ellenőrző bizottság ellenőrzi a Kamara működésére, gazdálkodására, pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok érvényesülését.
    (3) Az országos jogorvoslati bizottság bírálja el másodfokon a Kamara hatósági jogkörében lefolytatott eljárásával kapcsolatos fellebbezéseket.
    (4) Az országos ellenőrző bizottság évente egyszer köteles az országos küldöttgyűlésnek beszámolni.
    (5) Az országos ellenőrző bizottság írásban véleményezi a Kamara éves költségvetését, az éves pénzügyi beszámolót, valamint a mérleget. Az országos küldöttgyűlés a költségvetésről, a pénzügyi beszámolóról, valamint a mérlegről csak az országos ellenőrző bizottság írásos véleményének ismeretében dönthet.
    (6) Az országos ellenőrző bizottság és az országos jogorvoslati bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag az országos küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel, részükre feladataik ellátása körében utasítás nem adható.
    (7) Az országos ellenőrző bizottság és az országos jogorvoslati bizottság felépítésére, működésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az ellenőrzés során az országos ellenőrző bizottságot megillető jogosultságokat, az alapszabály határozza meg.
44. §
    (1) Ha az országos ellenőrző bizottság megállapítja, hogy a Kamara valamely tisztségviselőjének, szervezetének vagy szervének tevékenysége vagy az általuk készített jelentés, pénzügyi terv, pénzügyi beszámoló nem felel meg a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy a Kamara más szabályzatának, felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére.
    (2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az országos ellenőrző bizottság kezdeményezheti az országos küldöttgyűlés összehívását.
45. Az országos hivatal
46. §
    (1) A Kamara hatáskörébe tartozó feladatok hatékony ellátását és összehangolását az országos hivatal segíti. Az országos hivatal vezetője a Kamara főtitkára.
    (2) A főtitkár a Kamarával munkaviszonyban áll.
    (3) A Kamara országos hivatalában foglalkoztatott munkavállalók felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja.
47. A Kamara területi szervezetei
48. §
    (1) A Kamara a feladat- és hatáskörének ellátása, a tagság érdekeinek hatékony érvényesítése érdekében területi szervezeteket hoz létre.
    (2) A területi szervezetek illetékességi területét, székhelyét, szervezetét, feladat- és hatáskörét, működését és gazdálkodását az alapszabály határozza meg.
49. A Kamara alapszabálya
50. §
    (1) Az alapszabály a jogszabályokkal összhangban minden olyan kérdést szabályozhat, amelyet jogszabály nem zár ki vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni.
    (2) E törvény keretein belül az alapszabályban kell szabályozni különösen:
    a) a Kamara szervezetére, szerveinek megalakítására, feladat- és hatáskörére, működésére és tisztségviselőire vonatkozó szabályokat,
    b) a Kamara területi szervezeteinek illetékességére, székhelyére, szervezetére, feladat- és hatáskörére, működésére és gazdálkodására, tisztségviselőire vonatkozó szabályokat,
    c) az országos küldöttek számának meghatározására vonatkozó szabályokat, illetve az országos küldöttek és a tisztségviselők jelölésének, választásának és visszahívásának részletes szabályait,
    d) az országos küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját,
    e) az e törvényben meghatározottakon túl az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyeket,
    f) az e törvényben meghatározottakon túl az országos küldöttgyűlésen jelenlévő országos küldöttek kétharmadának szavazatát igénylő ügyek körét,
    g) az elnökség és az országos bizottságok tagjainak számát,
    h) az elnökség összehívására, működésére, ügyrendjére, határozatainak meghozatalára vonatkozó szabályokat,
    i) az elnök és az elnökségi tagok jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjára nézve a képviseleti jogkör átruházásának a szabályait,
    j) a főtitkár feladatkörét és képesítési követelményeit,
    k) az első- és a másodfokú fegyelmi bizottságok működésére vonatkozó szabályokat,
    l) az országos ellenőrző bizottságot megillető ellenőrzési jogosultságokat, a működésére vonatkozó egyéb szabályokat,
    m) az egyéb állandó és eseti bizottságok létesítésére, működésére vonatkozó szabályokat,
    n) a szakmai tagozatok létesítésére vonatkozó szabályokat, a szakmai tagozatok számát, elnevezését, feladatkörét, a Kamara más szerveihez való kapcsolódásuk és működésük rendjét, a szakmai tagozatok országos küldöttgyűlésen való részvételére vonatkozó főbb szabályokat,
    o) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tagok jogait és kötelezettségeit,
    p) a Kamara gazdálkodására vonatkozó alapvető szabályokat,
    q) a kamarai tagdíjra, többek között a kamarai tagdíj fizetésének módjára vonatkozó rendelkezéseket,
    r) a Kamara éves költségvetése, a beszámoló és a mérleg elfogadásának rendjét,
    s) a Kamara szervei és tisztviselői által hozott döntések, határozatok elleni jogorvoslat részletes szabályait,
    t) a más kamarákkal, érdekképviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait.
51. A Kamara bevételei
52. §
    (1) A Kamara működését
    a) a tagdíjak,
    b) az egyszeri nyilvántartási díj,
    c) a Kamara feladatainak ellátásához nyújtott állami támogatások,
    d) az alapítványi és más önkéntes támogatások,
    e) a pályázat útján elnyert pénzösszegek,
    f) a nemzetközi vagy hazai együttműködésből származó pénzösszegek, és
    g) az egyéb bevételek
    biztosítják.
    (2) Ha a Kamara tagja pszichológusi tevékenysége végzése vonatkozásában, jogszabály rendelkezése alapján, kötelezően tagja természetes személyként más szakmai kamarának is, ahol köteles tagdíjat fizetni, akkor az e törvény szerinti kötelező, az alapszabályban vagy a Kamara egyéb szabályzatában meghatározott, a kamarai tagra egyébként irányadó mindenkori éves tagdíj 40%-át kell megfizetnie, függetlenül a további kamarai tagságok számától.
    (3) A tagdíj éves összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér negyven százalékát.
53. A Kamara tisztségviselőire vonatkozó szabályok
54. §
    (1) A Kamara tisztségviselői: a Kamara elnöke, az elnökségi tagok, az országos bizottságok elnökei és tagjai, a szakmai tagozatok vezetői, valamint a területi szervezetek alapszabályban meghatározott tisztségviselői.
    (2) A Kamara elnökévé, elnökségi tagjaivá, az országos bizottságok tagjaivá és elnökévé, a szakmai tagozatok vezetőivé a Kamara bármely tagja négy évre megválasztható.
    (3) Az országos ellenőrző bizottság tagjává a Kamara tagjain kívül a feladat ellátásához szükséges szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható.
    (4) Azonos tisztségre a kamarai tag legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
    (5) A tisztségviselők megbízatása a 42. § a), c), d) vagy f) pontjában foglalt megszűnési ok esetén azonnal, a 42. § b) vagy e) pontja esetén az új tisztségviselő megválasztásának napján szűnik meg. Ha a tisztségviselő megbízatása a 42. § a), c), d) vagy f) pontja szerint megszűnik, illetve a 42. § b) vagy e) pontja szerinti jogi tény bekövetkezik, akkor a választásra jogosult szerv a megszűnés, illetve a jogi tény bekövetkeztének időpontjától számított 60 napon belül megválasztja az új tisztségviselőt.
    (6) Ha a tisztségviselő megbízatása a megbízatás eredeti időtartamának a lejárta előtt szűnik meg, akkor a helyére megválasztott tisztségviselő megbízatása az eredeti megbízatás lejártáig tart.
55. §
    (1) Összeférhetetlen a kamarai tisztséggel, ha a tisztségviselő bármely pártban tisztséget tölt be.
    (2) Kamarai tisztségviselő az lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll olyan tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a tisztségviselői megbízatás irányul. A jogerősen fegyelmi büntetésben részesített tag nem választható tisztségviselőnek a fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnéséig.
    (3) A kamarai tisztségviselő nem állhat kormányzati szolgálati jogviszonyban a Kamara e törvényben meghatározott tevékenységét érintő területen.
    (4) A kamarai tag egyidejűleg nem lehet az elnökség és az országos ellenőrző bizottság tagja, továbbá az elnökség és az országos ellenőrző bizottság tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói, illetve munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.
    (5) A területi szervezetek tisztségviselőire vonatkozó, továbbá a területi és az országos tisztségviselőket érintő egyéb összeférhetetlenségi okokat az alapszabály határozza meg.
    (6) Az érintett tisztségviselő a tisztségre való jelölés elfogadásakor írásban nyilatkozik arról, hogy esetében fennáll-e az e törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott valamely összeférhetetlenségi ok. A jelölt a (2) bekezdés első mondatában foglalt összeférhetetlenségi okok fennállásának a hiányát a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiadott, 1 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolja. Mindezek hiányában a jelölt nem választható meg a tisztségre.
    (7) A megválasztását követően kialakuló összeférhetetlenség esetén a tisztségviselő erről írásban haladéktalanul értesíti a Kamara elnökét. A megválasztást követően az összeférhetetlenség fennállása vonatkozásában felmerülő gyanú esetén a tisztségviselő a Kamara elnökének – a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó – írásbeli felhívására, a felhívástól számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal [a (2) bekezdés első mondatában foglaltak tekintetében hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal] igazolja, hogy az összeférhetetlenség nem áll fenn. A határidő eredménytelen elteltét követően a Kamara jogosult az érintett szervektől felvilágosítást, a bűnügyi nyilvántartó szervtől pedig a hivatkozott hatósági erkölcsi bizonyítványt bekérni.
    (8) Ha az érintett tisztségviselő az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdés szerinti bejelentéstől, illetve felhívástól számított 30 napon belül nem szünteti meg, a felhívásra nem nyilatkozik határidőben, illetve ha az összeférhetetlenség megállapítását a megválasztását követően az alapszabályban erre feljogosított testület kezdeményezi, az összeférhetetlenség kimondásáról és a tisztségviselő visszahívásáról az érintett megválasztására jogosult testület határoz haladéktalanul.
    (9) A Kamara a (6) és a (7) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából
    a) a tisztségre történő megválasztásra vonatkozó döntés meghozatalának az időpontjáig,
    b) a tisztségre történő megválasztás esetén a tisztség betöltésének megszűnéséig
    kezeli.
56. §
    A Kamara tisztségviselője, a főtitkár, valamint az országos hivatal munkavállalója a kinevezését megelőzően az átláthatóság biztosítása érdekében írásban nyilatkozik arról, hogy mely pszichológusi tevékenységet végző vállalkozásnak a tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, illetve folytat-e ilyen tevékenységet más jogviszonyban. A nyilatkozatnak a tagság számára történő nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az alapszabály rendelkezései irányadóak.
57. §
    A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő
    a) halálával,
    b) lemondásával,
    c) visszahívásával,
    d) kamarai tagsági jogviszonyának szüneteltetésével, megszűnésével vagy felfüggesztésével,
    e) megbízatási idejének lejártával,
    f) tekintetében jogerős fegyelmi büntetés kiszabásával.
58. Törvényességi felügyelet
59. §
    (1) A Kamara működése felett az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorol törvényességi felügyeletet.
    (2) A miniszter a törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi a Kamara alapszabályát és a mellékletébe foglalt fegyelmi és szakmai szabályzatait, határozatait, szakmai állásfoglalásait a feladatkörében érintett miniszter bevonásával, továbbá azt, hogy a Kamara működése megfelel-e a jogszabályoknak és az alapszabálynak. Az ellenőrzés nem sértheti a Kamara szakmai működésének az önállóságát.
    (3) A Kamara alapszabályát, szabályzatait és módosításait az elfogadásukat követő 30 napon belül meg kell küldeni a miniszternek. A Kamara szakmai állásfoglalásait a miniszter külön kérése esetén kell részére megküldeni.
    (4) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy az alapszabály, az egyéb szabályzat, a határozat vagy a szakmai állásfoglalás jogszabályba ütközik, illetve a Kamara működése jogszabályba vagy az alapszabályba ütközik, megfelelő határidő tűzésével felhívja a Kamarát a jogszabálysértés megszüntetésére.
    (5) Ha a működés törvényességének helyreállítása érdekében szükséges, a miniszter megfelelő határidő tűzésével indítványozhatja a jogszabálysértő alapszabály, egyéb szabályzat, határozat vagy szakmai állásfoglalás elfogadására, illetve a jogszabálysértően működő szervezet vagy szerv (tisztségviselő) választására jogosult szerv, illetve az országos küldöttgyűlés tagjainak az összehívását.
    (6) Ha a jogszabálysértést meghatározott kamarai tisztségviselő tevékenysége valósítja meg, a miniszter a (4) és az (5) bekezdésben meghatározottak mellett fegyelmi eljárást kezdeményezhet az érintett tisztségviselővel szemben a Kamaránál.
60. §
    (1) Ha a Kamara a miniszter felhívása alapján a jogszabálysértést nem szüntetni meg, illetve az indítványban foglaltaknak megfelelően a kamarai szerv, illetve az országos küldöttgyűlés összehívása iránt nem intézkedik a megadott határidőn belül, akkor a miniszter jogosult a jogsértés megszüntetésére megadott határidő eredménytelen elteltét követő 30 napon belül —a jogsértés megszüntetése érdekében —bírósághoz fordulni. A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik.
    (2) Az (1) bekezdés alapján megindított eljárásra a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ügyben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályai szerint határoz.
    (3) Ha a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Kamara jogszabálysértését megállapítja, akkor
    a) a jogszabálysértő alapszabályt, szakmai szabályzatot, szakmai állásfoglalást és határozatot hatályon kívül helyezi, és szükség szerint új eljárás lefolytatását rendeli el,
    b) a jogszabálysértő kamarai szerv, tisztségviselő működését indokolt esetben a jogsértés megszüntetéséig felfüggesztheti,
    c) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő kamarai szerv (tisztségviselő) választására jogosult kamarai szerv, illetve a kamarai tagok összehívását.
61. Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata
62. §
    (1) A Kamara tagja jogosult a Kamara szervei által hozott, őt érintő döntések, határozatok ellen jogorvoslattal élni.
    (2) A jogorvoslatra jogosult fél a Kamara belső jogorvoslati rendszerének kimerítését követően az illetékes területi szerv központi irodája szerint illetékes bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.
    V. Fejezet
    FELELŐSSÉGI SZABÁLYOK 20. Fegyelmi felelősség 46. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag, aki
    a) a pszichológusi tevékenységgel kapcsolatos, e törvényben vagy egyéb jogszabályban, vagy
    b) az alapszabályban vagy a Kamara egyéb szabályzataiban, vagy
    c) a kamarai választott tisztségével kapcsolatban az e törvényben, az alapszabályban vagy a Kamara egyéb szabályzataiban
    meghatározott kötelezettségét megszegi. (2) A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és kamarai szabályok szerint kell elbírálni. Ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések enyhébb
    elbírálást tesznek lehetővé, akkor ezeket kell alkalmazni. A fegyelmi eljárásra az elbíráláskor hatályos szabályok az irányadók. (3) A fegyelmi eljárás során szakmai szempontból nem vizsgálható az a szakvélemény, amelyet a bíróság jogerős ítéletének meghozatala során elfogadott. 21. Büntetések 47. § (1) A fegyelmi vétséget elkövető kamarai taggal szemben kiszabható büntetések a következők:
    a) megrovás,
    b) pénzbírság,
    c) a kamarai tagsági jogviszony legfeljebb két évre történő felfüggesztése,
    d) kizárás. (2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti fegyelmi büntetések az (1) bekezdés b) pontjában foglalt büntetéssel együttesen is alkalmazhatóak. (3) A pénzbírság összege a büntetés kiszabásának időpontjában érvényes, az országos küldöttgyűlés által megállapított éves kamarai tagdíj összegének tízszereséig terjedhet. (4) A kamarai tagsági jogviszony felfüggesztésének időtartama alatt a kamarai tag pszichológusi tevékenységet nem végezhet, a kamarai tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei a 20. §-ban foglaltak szerint szünetelnek. (5) A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai tagok nyilvántartásában fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a büntetéshez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények megszűnését követően a nyilvántartásból törölni kell. (6) A 13. § (3) bekezdése alapján pszichológusi tevékenységet határon átnyúló szolgáltatásként végző személyekkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag a szakmai szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le, azzal, hogy
    a) a kamarai tagsági jogviszony legfeljebb két évre történő felfüggesztése helyett a tevékenység folytatásának legfeljebb két évre történő megtiltása, illetve
    b) a kizárás fegyelmi büntetés helyett a tevékenység folytatásának megtiltása fegyelmi büntetés alkalmazható.
63. A kizárás végrehajtásának felfüggesztése 48. § (1) A kizárás végrehajtása az alapszabály által meghatározott esetben 3 évre felfüggeszthető. (2) Ha a felfüggesztés ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt a kamarai taggal szemben jogerősen újabb fegyelmi büntetést szabtak ki, a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani. (3) A kizárás végrehajtása csak egy alkalommal függeszthető fel. 23. Elévülés 49. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt az elnökség a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt. (2) Ha az érintett kamarai tag a fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekményt folyamatosan végzi, az elévülési idő kezdő időpontja az utolsó cselekmény befejezésének időpontja. Ha a cselekmény mulasztásban nyilvánul meg, az elévülési idő kezdő időpontja az a nap, amikor a kamarai tag eleget tett a kötelezettségének. (3) Az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el. (4) Ha a fegyelmi vétségnek is minősülő cselekmény miatt büntető-, szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárás indult, az eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül a fegyelmi eljárás akkor is megindítható, ha az (1) bekezdésben meghatározott elévülési határidő eltelt. (5) A fegyelmi eljárást az (1)-(4) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell indítani, ha annak lefolytatását a kamarai tag maga ellen kéri. 24. A fegyelmi eljárás kezdeményezése és az eljáró szervek 50. § (1) A kamarai taggal szemben az elnökség kezdeményezhet fegyelmi eljárást. (2) Az elnökség az eljárást hivatalból, bejelentés vagy egyéb tudomásszerzés alapján kezdeményezheti. (3) Fegyelmi vétség ügyében bárki bejelentést tehet az elnökségnél, aki az e törvényben és az alapszabály mellékletében meghatározott fegyelmi szabályzatban meghatározott fegyelmi vétség elkövetését észleli. (4) A fegyelmi vétségre vonatkozó bejelentést a Kamara elnökénél kell írásban előterjeszteni.
    (5) A fegyelmi eljárás során – törvény eltérő rendelkezés hiányában – a Kamara kizárólag azon személyes és különleges adatokat kezelheti, amelyek kezeléséhez a fegyelmi eljárást kezdeményező, vagy az érintett kifejezetten írásban hozzájárult. 51. § (1) A fegyelmi vétségre vonatkozó, az alapszabály rendelkezései szerint megtett bejelentést az elnökség megvizsgálja és végzéssel dönt a fegyelmi eljárás megindításáról. A végzést a meghozatalától számított 8 napon belül meg kell küldeni a (2) és a (4) bekezdés szerinti személyeknek. (2) A fegyelmi eljárást megindító végzésben az elnökség megállapítja az alapszabály rendelkezései szerint illetékes fegyelmi bizottságot, melyet a végzés megküldésével felhív az eljárás lefolytatására. A végzéssel együtt a Kamara elnöke megküldi a végzés alapjául szolgáló bejelentést az illetékes fegyelmi bizottságnak. (3) Ha a fegyelmi eljárás az elnök vagy az elnökség valamely tagja ellen indul, akkor az érintett személy az eljárás megindítására vonatkozó elnökségi döntésben nem vehet részt. Az elnökkel szemben meginduló fegyelmi eljárásban az elnök jogait és feladatait az alapszabályban meghatározott helyettese gyakorolja. (4) A Kamara elnöke az eljárást megindító végzést megküldi az érintett kamarai tagnak és a kamarai tag vonatkozásában illetékes területi szervezet vezetőjének. A kamarai tagnak küldendő értesítés egyéb kötelező tartalmi elemeit az alapszabály határozza meg. (5) A Kamara elnöke írásban tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a bejelentése alapján fegyelmi eljárás indult-e. 52. § (1) Fegyelmi ügyben a Kamara tagjaiból, az alapszabályban meghatározott módon létrehozott és működő első- és másodfokú fegyelmi bizottságok, valamint a tagjaik közül kijelölt fegyelmi tanácsok járnak el. Az első- és a másodfokú fegyelmi bizottságok szervezetére, a konkrét ügyben eljáró elsőfokú bizottságra és a bizottság tagjai közül kijelölt tanácsra, a tanács tagjainak számára és a kijelölésükre vonatkozó részletes szabályokat az alapszabály és a mellékletébe foglalt fegyelmi szabályzat határozza meg. (2) A fegyelmi ügyben eljáró fegyelmi tanács elnöke és tagjai ebben a minőségükben függetlenek, kizárólag a jogszabályoknak, az alapszabálynak és az annak mellékletébe foglalt egyéb szabályzatoknak vannak alárendelve, nem befolyásolhatóak és nem utasíthatóak. (3) A fegyelmi eljárás megindítása esetén az előzetes vizsgálatot, azaz a fegyelmi tanács munkájának előkészítését és – ha szükséges – az előzetes bizonyítás lefolytatását az eljáró fegyelmi tanács tagjai közül a fegyelmi bizottság elnöke által erre kijelölt tag végzi. 25. Kizáró okok és a kizárási indítvány elbírálása 53. § (1) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként nem járhat el
    a) az eljárással érintett kamarai tag,
    b) aki az érintett kamarai tag hozzátartozója, képviselője vagy munkahelyi vezetője,
    c) akinek a tanúként vagy szakértőként történő meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,
    d) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,
    e) aki jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés hátrányos jogkövetkezményeinek a hatálya alatt áll, ennek megszűnéséig, akit bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, a büntetett előélet alóli mentesítésig,
    f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem elvárható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott kizáró okokat az eljárásban közreműködő szakértőre és a jegyzőkönyvvezetőre megfelelően alkalmazni kell. (3) A fegyelmi tanács elnöke és tagja, a szakértő, valamint a jegyzőkönyvvezető haladéktalanul bejelenti a fegyelmi bizottság elnöke részére, ha vele szemben kizáró ok áll fenn. (4) Az érintett kamarai tag és a Kamara elnöke az (1) bekezdésben felsorolt körülményekre hivatkozással a fegyelmi tanács elnökével és tagjával, a szakértővel, valamint a jegyzőkönyvvezetővel szemben kizárási indítványt terjeszthet elő a fegyelmi bizottság elnökénél. (5) Ha a fegyelmi bizottság elnöke a kizárási indítványnak helyt ad, az érintett személy a fegyelmi eljárásban nem vehet részt, helyette új személy kijelölésére kerül sor. (6) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak igazolása érdekében a Kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. 54. § (1) Ha a kizárási indítvány eredményeként az érintett fegyelmi bizottságban nem jelölhető ki olyan új fegyelmi tanács az eljárásra, amelyre a kizárás nem vonatkozik, akkor az elnökség határoz, és másik elsőfokú fegyelmi bizottságot jelöl ki az eljárásra. (2) Ha a fegyelmi tanács elnökének vagy tagjainak személyében a kizárás kimondása okán változás történik, a fegyelmi tanács által addig lefolytatott eljárást meg kell ismételni. 26. Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása 55. § (1) Az alapszabály szerint illetékes fegyelmi bizottság által kijelölt fegyelmi tanács eljárásának, az előzetes vizsgálatnak, az eljárás előkészítésének e törvényben nem szabályozott, részletes szabályait az alapszabály és a mellékletébe foglalt fegyelmi szabályzat határozza meg. (2) A fegyelmi tanács eljárását az elnökség eljárást kezdeményező, az 51. § (1) bekezdése szerinti döntésétől számított 90 napon belül be kell fejezni.
    (3) A fegyelmi tanács a fegyelmi ügyet tárgyaláson bírálja el. (4) A fegyelmi tanács az eljárást tárgyalás tartása nélkül határozattal megszünteti, ha
    a) a tényállás a határozathozatalhoz szükséges mértékben nem volt tisztázható,
    b) a sérelmezett cselekmény a 46. §-ban foglaltak alapján nem minősül fegyelmi vétségnek,
    c) a cselekmény elévült,
    d) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem tartozik a Kamara hatáskörébe. (5) Ha a bejelentéssel érintett tag a bejelentett cselekményét igazságügyi szakértőként folytatta és az igazságügyi szakértői kamara jogosult a cselekmény egészére nézve etikai eljárást lefolytatni, akkor az igazságügyi szakértői kamara értesítése mellett a Kamara a fegyelmi eljárást megszünteti. 27. A tárgyalás 56. § (1) Ha a fegyelmi tanács tárgyalást tűz ki, arra a fegyelmi tanács elnöke a tárgyalás helyének és időpontjának közlésével az érintett kamarai tagot és képviselőjét, továbbá a tanúkat, a kirendelt szakértőt megidézi. A fegyelmi tanács elnöke a Kamara elnökét értesíti. A tárgyaláson a megidézettek és az értesítettek lehetnek jelen. (2) A tárgyalás megtartására csak akkor kerülhet sor, ha azon a fegyelmi tanács elnöke és minden tagja jelen van. A tárgyalás az érintett tag és képviselője távollétében is megtartható, erről őket az idézésben tájékoztatni kell. (3) Az érintett kamarai tag részére a védekezés lehetőségét biztosítani kell, erről őt az idézésben tájékoztatni kell. Az érintett kamarai tag vagy képviselője a védekezését a tárgyalást megelőzően írásban vagy legkésőbb a tárgyaláson szóban terjesztheti elő. (4) Az érintett kamarai tag és képviselője a fegyelmi eljárás bármely szakában az eljárásra, valamint a bizonyítékokra nyilatkozatot tehet, az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet, azokról kérésre másolatot kap, a meghallgatott személyeknek kérdést tehet fel, továbbá bizonyítási indítványt terjeszthet elő. (5) Ha az érintett kamarai tag képviselővel jár el, akkor a fegyelmi tanács elrendelheti az érintett kamarai tag személyes meghallgatását, melyen az érintett kamarai tag köteles személyesen megjelenni és nyilatkozni. 57. § A tárgyalásról és az előzetes vizsgálat eljárási cselekményeiről jegyzőkönyvet kell felvenni.
64. A kamarai tagsági jogviszony felfüggesztése eljárási intézkedésként 58. § (1) Az eljárás megindításával egyidejűleg vagy azt követően az eljárás ideje alatt a fegyelmi tanács az érintett kamarai tag kamarai tagsági jogviszonyát végzéssel, legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztheti, ha a fegyelmi vétség súlyára és ismételt elkövetésének megelőzésére tekintettel ez indokolt. A végzést a meghozataltól számított 8 napon belül kézbesíteni kell az érintett kamarai tagnak, a Kamara elnökének és az illetékes területi szervezet vezetőjének. (2) Az érintett kamarai tag a kamarai tagsági jogviszonyának eljárási intézkedésként történő felfüggesztéséről szóló végzés ellen a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül fellebbezést terjeszthet elő a 64. § rendelkezései szerint. (3) A felfüggesztésről rendelkező jogerős végzést kézbesíteni kell a 24. § (1) bekezdése alapján értesítendő szerveknek. (4) A felfüggesztésre egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni. 29. A fegyelmi eljárás felfüggesztése 59. § (1) Ha a fegyelmi eljárás tárgyául szolgáló cselekmény vagy mulasztás miatt büntetőeljárás vagy egyéb közigazgatási hatósági eljárás is indult, a fegyelmi tanács elrendelheti a fegyelmi eljárás felfüggesztését ezen eljárás jogerős befejezéséig. (2) Ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. (3) Az eljárás felfüggesztéséről szóló végzést kézbesíteni kell az érintett tagnak és az illetékes területi szervezet vezetőjének. (4) Bíróság vagy más hatóság a kamarai tagsági jogviszonyt érintő határozatát hivatalból, a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül megküldi a Kamarának. 30. A büntetőeljárással kapcsolatos intézkedések 60. § (1) Ha a fegyelmi eljárás során rendelkezésre álló adatok alapján közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetésének gyanúja merül fel a kamarai taggal szemben, a fegyelmi tanács elnökét feljelentési kötelezettség terheli. (2) Az (1) bekezdés szerinti feljelentés nyomán indult büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a kamarai tag ellen indított büntetőeljárás megindításáról és eredményéről az ügyben hozott határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül írásban értesíti a Kamarát.
65. A fegyelmi határozat 61. § (1) A fegyelmi tanács a tárgyalás alapján meghozott határozatában
    a) az érintett tagot felmenti, ha a tag nem követett el fegyelmi vétséget vagy a fegyelmi vétség elkövetése nem állapítható meg,
    b) az érintett kamarai tag fegyelmi felelősségét megállapítja, és fegyelmi büntetést szab ki, vagy
    c) a fegyelmi eljárást megszünteti, ha az 55. § (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt ok fennállását állapítja meg. (2) A fegyelmi tanács elnöke a határozatot és indokait szóban kihirdeti. Az indokolt határozatot a kihirdetésétől számított 15 napon belül írásba kell foglalni, és azt kézbesíteni kell az érintett kamarai tagnak és képviselőjének, valamint a Kamara elnökének és az illetékes területi szervezet vezetőjének. Ha az elnökség az eljárást egyéni bejelentés alapján indította meg, a fegyelmi tanács határozatáról a bejelentést tevőt is tájékoztatni kell. 62. § (1) A fegyelmi tanács a tényállást a bizonyítékok egybevetésével állapítja meg, határozatát a bizonyítékok szabad mérlegelésével kialakított meggyőződése alapján hozza meg. (2) A fegyelmi tanács határozatképes, ha a tárgyaláson, illetve a tanácsülésen az elnöke és valamennyi tagja jelen van. (3) Ha az elsőfokú fegyelmi határozat kizárást alkalmaz, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban a kamarai tag tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni az 58. §-ban foglaltak szerint. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. 32. A fegyelmi eljárás költségei 63. § (1) A fegyelmi eljárás költsége
    a) a fegyelmi tanács szükséges és igazolt készkiadásait fedező költségátalány, amelynek összegét az alapszabály és mellékletei állapítják meg, valamint
    b) az eljárás résztvevőinek az utazással felmerült igazolt költsége. (2) A fegyelmi eljárás költségeit a Kamara előlegezi. (3) Ha a fegyelmi eljárás során az érintett kamarai tag felelősségét megállapították, az eljárás költségét a Kamara számára megtéríti, egyebekben az eljárási költségeket az viseli, akinek magatartása folytán a költség felmerült. Végső soron a költségek azon részét, amelynek viselésére az eljárást lezáró jogerős határozat az eljárás résztvevői közül senkit nem kötelez, a Kamara viseli.
66. A fellebbezés
67. §
    (1) A fegyelmi tanács fegyelmi eljárást érdemi határozat nélkül megszüntető határozata ellen az elnökség fellebbezéssel élhet.
    (2) A fegyelmi tanácsnak az érintett kamarai tag kamarai tagsági jogviszonyát az 58. §-ban foglaltak szerint eljárási intézkedésként ideiglenes jelleggel felfüggesztő végzése ellen az érintett kamarai tag (képviselője) fellebbezéssel élhet. (3) A fegyelmi tanácsnak a fegyelmi eljárást felfüggesztő végzése és a fegyelmi eljárást befejező határozata ellen az elnökség és az érintett kamarai tag (képviselője) fellebbezéssel élhet. (4) A fellebbezést a végzés, illetve a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, írásban, a Kamara másodfokú fegyelmi bizottságához címezve az első fokon eljáró fegyelmi bizottsághoz kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezésnek a végzés, illetve a határozat végrehajtására – a fegyelmi eljárást felfüggesztő végzéssel szembeni fellebbezés kivételével – halasztó hatálya van. (5) Az eljárásban résztvevőkkel szemben az 53. § alapján benyújtható kizárási indítványt elutasító végzéssel szemben külön fellebbezésnek nincs helye, ellene csak a fegyelmi eljárást befejező határozat elleni fellebbezésben, illetve a bírósági felülvizsgálati kérelemben tehető panasz. (6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait felterjeszti a másodfokú fegyelmi bizottsághoz. 34. A fegyelmi határozat jogereje és végrehajthatósága 65. § (1) A fellebbezéssel nem támadható végzés a meghozatala időpontjában jogerőre emelkedik, a végzésben foglalt teljesítési határidő kezdő időpontja a kézbesítés napja. (2) A fellebbezéssel megtámadható végzés és határozat jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik, ha a fellebbezésre jogosultak a fellebbezésről lemondtak, valamint ha a fellebbezési határidő alatt fellebbezést nem nyújtottak be. A végzés és a határozat jogerőre emelkedésének napja az utolsó lemondás bejelentésének napja, ennek hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő nap. (3) A kamarai tagsági jogviszony felfüggesztése és a kizárás fegyelmi büntetés jogerős kiszabásáról szóló döntést a fegyelmi tanács a döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közli az érintett kamarai tag tagnyilvántartásba bejegyzett munkáltatójával és értesíti a 24. § (1) bekezdése alapján értesítendő szerveket.
68. A másodfokú fegyelmi eljárás 66. § A fellebbezés elbírálásában az 53. §-ban foglaltakon kívül nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi eljárásban
    a) a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja volt,
    b) jegyzőkönyvvezetőként járt el, vagy
    c) kirendelt szakértő vagy meghallgatott tanú volt. 67. § A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést elutasítja, ha
    a) nem a jogosulttól származik,
    b) nem határidőben nyújtották be, vagy
    c) olyan végzéssel szemben terjesztették elő, amely ellen fellebbezésnek nincs helye. 68. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács elrendelheti a bizonyítás kiegészítését. (2) Ha a másodfokú fegyelmi tanács megítélése szerint a fellebbezés elbírálása érdekében a felek személyes meghallgatása szükséges, a másodfokú fegyelmi tanács tárgyalást tart. Minden más esetben a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezést tárgyaláson kívül, zárt tanácsülésen bírálja el. 69. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács a végzést, illetve a fegyelmi határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy a határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el. (2) A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot akkor helyezi hatályon kívül és rendeli el új eljárás lefolytatását, ha
    a) az elsőfokú határozat megalapozatlan, és a helyes tényállás a rendelkezésre álló iratok, felvett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, vagy
    b) az elsőfokú határozatot az eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozták meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott eseten kívül a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés keretei között az ügy érdemében határoz, és az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja vagy megváltoztatja. 70. § (1) A másodfokú fegyelmi tanács határozata a meghozatala időpontjában jogerőre emelkedik és végrehajthatóvá válik; a határozatban foglalt teljesítési határidő kezdő időpontja a kézbesítés napja.
    (2) A másodfokú fegyelmi tanácsnak a fegyelmi eljárást befejező elsőfokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezés folytán hozott másodfokú határozata ellen – kivéve az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozatot – az érintett kamarai tag (képviselője) a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül az illetékes törvényszékhez fordulhat. A kérelemnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. 71. § A másodfokú fegyelmi eljárásban egyebekben az elsőfokú eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell. 36. Új eljárás kezdeményezése 72. § (1) Jogerős határozattal befejezett fegyelmi eljárás esetén az érintett kamarai tag kérésére az elnökség új eljárás lefolytatását kezdeményezheti, ha
    a) a kamarai tag olyan, az alapeljáráskor már meglévő tényre, bizonyítékra, jogerős bírói vagy hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a fegyelmi eljárás során nem vettek figyelembe, és a jogerős határozatra lényeges kihatással lett volna, vagy
    b) az alapügyben a fegyelmi tanács elnöke vagy tagja a kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte, és ezt jogerős bírósági ítélet megállapította, vagy a bűncselekmény megállapítását nem a bizonyítottság hiánya zárta ki. (2) Új eljárás kezdeményezésének csak a kamarai tag életében, az elévülési időn belül van helye. (3) Az új eljárást az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell megindítani. (4) Az új eljárásban a Kamara a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényeknek megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték. Az eljárásra egyebekben az elsőfokú eljárás szabályai az irányadók. Az elutasító határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül az új eljárást kezdeményező és az elnökség fellebbezhet a másodfokú fegyelmi bizottsághoz. 37. A büntetés jogkövetkezményeinek megszűnése 73. § (1) A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva megrovás esetén egy év, pénzbírság esetén két év, felfüggesztés és kizárás esetén három év eltelt. (2) Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya – a két év eltelte után is – mindaddig fennáll, amíg az érintett tag a pénzbírságot nem fizette meg.
69. A fegyelmi szabályzat 74. § A fegyelmi felelősségre vonatkozó, e törvényben nem szabályozott részletes rendelkezéseket az alapszabály mellékletébe foglalt fegyelmi szabályzat állapítja meg. 39. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alkalmazása 75. § (1) A fegyelmi eljárás vonatkozásában az V. Fejezetben nem szabályozott kérdésekre a Ket. 29/A. §-át, 32. § (8) bekezdését, 33. § (3) bekezdését, 33/B. §-át, 39-39/A. §-át, 40. § (1)-(4), (7) és (8) bekezdését, 40/A. §-át, 46. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, 49. § (1) és (2) bekezdését, 50. § (1) és (3)-(6) bekezdését, 51. § (3)-(6) bekezdését, 52-55. §-át, 58. § (1) és (4)-(6) bekezdését, 59. §-át, 62. §-át, 65-67. §-át, 68. § (1) és (2) bekezdését, 69. §-át, 71. § (1) bekezdését, 72. § (1), (2) és (4) bekezdését, 73. § (1)-(3) bekezdését, 73/A. §-át, 74. § (1)-(3) bekezdését, 78. § (1), (2), (5)-(7), (9) és (10) bekezdését, 79-79/A. §-át, 81/A-81/B. §-át, 98-99. §-át, 101. §-át, 102. § (1)-(3b) és (5)-(7) bekezdését, 103. § (1), (2), (6) és (7) bekezdését, 104. § (1), (3) és (4) bekezdését, 105. §-át, 109. §-át, 112. §-át, 114. §-át, valamint 121. §-át kell alkalmazni. (2) Ahol a Ket.
    a) hatóságra hivatkozik, azon az V. Fejezet alkalmazása során a fegyelmi tanácsot,
    b) az ügyfélre hivatkozik, azon az V. Fejezet alkalmazása során az eljárás alá vont kamarai tagot kell érteni.
    VI. Fejezet
    ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
70. Felhatalmazó rendelkezések
71. §
    (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 2. § (2) bekezdése szerinti ellenőrző hatóság feladatait ellátó szervet vagy szerveket.
    (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
    a) a pszichológusi tevékenység végzésének minimumfeltételeit és rendjét, a pszichológusok kötelező továbbképzésének rendszerét rendeletben határozza meg,
    b) az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a Kamara részére közigazgatási hatáskörében történő eljárásáért, a 25. §-ban meghatározott
    közhiteles nyilvántartásba vételért és az abból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.
72. Hatályba léptető rendelkezések
73. §
    (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
    (2) A 2. § (2)-(3) és (6) bekezdés, valamint a 84. § (1) és (2) bekezdése az e törvény hatálybalépését követő hetedik hónap első napján lép hatályba.
74. Átmeneti rendelkezések
75. §
    (1) E törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a miniszter felkéri a taglétszáma alapján kellően reprezentatív, legalább 10 éve működő, közérdekű célja, tevékenysége és az alkalmazott pszichológiai területeken való reprezentatív működése alapján az ezen alcímben meghatározott feladatok ellátására alkalmas szakmai civil szervezetet, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően szervezze meg a Kamarába való tagfelvételt, szervezze meg és bonyolítsa le az országos küldöttek megválasztását célzó gyűlést, valamint a Kamara megalapítását célzó országos küldöttgyűlést. A miniszter által felkért szakmai civil szervezet e feladat teljesítése céljából tagjai közül hét fős előkészítő bizottságot (a továbbiakban: Előkészítő Bizottság) jelöl ki, melynek tevékenységét az alakulást ellenőrző szakmai tanács (a továbbiakban: Szakmai Tanács) felügyeli.
    (2) Az e törvény hatálybalépésétől a Kamara megalakítását elhatározó országos küldöttgyűlés napjáig terjedő időszak ezen alcím alkalmazásában az előkészítő időszak.
76. §
    (1) A Szakmai Tanács 5 főből áll. A Szakmai Tanács
    a) egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Tudományos Bizottsága,
    b) két tagját a miniszter és
    c) két tagját a miniszter által kijelölt, a 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kijelölt szervezettől eltérő szakmai civil szervezet
    delegálja e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül. A Szakmai Tanács tagjait – e törvény összeférhetetlenségi szabályainak figyelembe vételével – a miniszter bízza meg.
    (2) A Szakmai Tanács ügyrendjét maga állapítja meg. A Szakmai Tanács tagjai maguk közül elnököt választanak.
    (3) A Szakmai Tanács független ellenőrző szerv, határozatait egyhangúlag hozza. A Szakmai Tanácsot az elnöke képviseli.
    (4) A Szakmai Tanács feladata, hogy figyelemmel kísérje a Kamara megalakulásának folyamatát, az Előkészítő Bizottság munkáját.
    (5) A Szakmai Tanács betekinthet minden, a Kamara megalakulásával kapcsolatos dokumentumba, jelen lehet a Kamara megalakulása érdekében szervezett, küldöttválasztó gyűlésen, illetve a Kamara megalakulását elhatározó első országos küldöttgyűlésen. A Szakmai Tanács, ha szükségesnek ítéli, írásbeli jelentést kérhet az Előkészítő Bizottságtól a megalakulás folyamatának állásáról vagy az Előkészítő Bizottság egyes konkrét cselekményeiről. Az e bekezdés szerinti adatszolgáltatást az Előkészítő Bizottság nem tagadhatja meg, ezen kötelezettségét köteles ésszerű határidőn belül teljesíteni.
    (6) A Szakmai Tanács az Előkészítő Bizottság által elkészített alapszabály és a mellékleteibe foglalt szakmai szabályzatok tervezetét jóváhagyja. Az alapszabály és mellékleteinek tervezete csak a Szakmai Tanács véleményével együtt terjeszthető a Kamarát megalakító országos küldöttgyűlés elé.
    (7) Ha a Szakmai Tanács azt tapasztalja, hogy az Előkészítő Bizottság tevékenysége jogszabályba ütközik, akkor ezt írásban jelzi a miniszternek.
    (8) A Szakmai Tanács a Kamarát megalakító országos küldöttgyűlést követő 30 napon belül írásbeli jelentést készít a Kamara megalakulásának folyamata során szerzett tapasztalatairól, melyet ezen határidőn belül átad az elnökségnek.
    (9) A Szakmai Tanács megbízatása a (8) bekezdés szerinti jelentésnek az elnökség részére történő átadásával megszűnik.
77. §
    (1) A 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kijelölt szakmai civil szervezet az e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül megalakítja tagjaiból az Előkészítő Bizottságot. Az Előkészítő Bizottság elnöke a szakmai civil szervezet elnöke.
    (2) Az Előkészítő Bizottság ügyrendjét, működésének szabályait maga határozza meg. Az Előkészítő Bizottságot az elnöke képviseli.
    (3) Az Előkészítő Bizottság a megalakulását követően egy honlapot (a továbbiakban: előkészítő honlap) hoz létre, melyen folyamatosan tájékoztatást ad a nyilvánosságnak tevékenységéről.
    (4) Az Előkészítő Bizottság az elnökének nevét és a tagjainak névsorát, valamint a Szakmai Tanács tagjainak nevét és az őket delegáló szervezet megjelölését az előkészítő honlapon nyilvánosságra hozza.
    (5) Az Előkészítő Bizottság a feladatainak teljesítéséhez igénybe veheti a 78. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kijelölt szakmai civil szervezet más tagjainak, továbbá a pszichológus szakma megfelelő szakértelemmel rendelkező egyéb képviselőinek a munkáját és az egyes feladatokra munkacsoportokat alakíthat. A munkacsoportok tevékenységéért az Előkészítő Bizottság tartozik felelősséggel.
78. §
    (1) A Kamarába való tagfelvétel elősegítése érdekében az Előkészítő Bizottság a szakmai sajtóban, valamint legalább két országos napilapban felhívást tesz közzé. A felhívásnak az előkészítő honlapon folyamatosan elérhetőnek kell lennie az előkészítő időszak végéig.
    (2) Az Előkészítő Bizottság feladata, hogy a kamarai tagságra kötelezett személyek minél szélesebb körét tájékoztassa a tagfelvétel lehetőségéről és a tagság hiányának következményeiről.
    (3) A tagfelvétel lebonyolítására az Előkészítő Bizottság átmeneti tagfelvételi szabályzatot készít, melyet jóváhagyásra megküld a Szakmai Tanácsnak. A Szakmai Tanács által jóváhagyott átmeneti tagfelvételi szabályzatot az előkészítő honlapon nyilvánosságra kell hozni.
    (4) Az Előkészítő Bizottság elkészíti az alapszabály és a mellékleteibe foglalt szakmai szabályzatok, továbbá az átmeneti választási szabályzat tervezetét, melyet jóváhagyásra megküld a Szakmai Tanácsnak. A Szakmai Tanács által jóváhagyott alapszabályt és a mellékleteibe foglalt szakmai szabályzatok tervezetét, továbbá az átmeneti választási szabályzat tervezetét az előkészítő honlapon nyilvánosságra kell hozni.
    (5) Az Előkészítő Bizottság jogosult szerződéseket kötni, olyan kötelezettségeket vállalni és jogokat érvényesíteni, melyek a megalakításra kerülő Kamarát a megalakulásától kötelezik és jogosítják.
    (6) Az Előkészítő Bizottság jogosult a tagfelvétellel összefüggésben fizetendő, az átmeneti tagfelvételi szabályzatban megállapított díjakat a tagfelvétel során beszedni és azzal az e törvényben foglalt kötelezettségei teljesítése céljából gazdálkodni.
    (7) Az Előkészítő Bizottság jogosult az e törvényben foglalt feladatai ellátásához harmadik személy szolgáltatását igénybe venni, a szolgáltatás igénybevételére az (5) bekezdésben foglaltakra figyelemmel szerződést kötni.
    (8) Az Előkészítő Bizottság a Kamarát megalakító országos küldöttgyűlés napjával, mint fordulónappal az előkészítő időszak tekintetében könyvvizsgálói záradékkal ellátott pénzügyi beszámolót készít és azt a fordulónaptól számított 30 napon belül az elnökségnek átadja, továbbá az előkészítő honlapon nyilvánosságra hozza. A beszámoló átadásával egyidejűleg az Előkészítő Bizottság és az elnökség egy átadás-átvételi eljárást folytat le, melynek keretében az Előkészítő Bizottság átad az elnökségnek minden megkötött szerződést, beszerzett eszközt, beszedett pénzeszközt, illetve minden, az előkészítő időszakban végzett tevékenységével kapcsolatos információt, tevékenységének egyéb eredményét. Az átadás-átvételről a felek jegyzőkönyvet készítenek.
79. §
    (1) A tagfelvételt az Előkészítő Bizottság az átmeneti tagfelvételi szabályzat rendelkezései alapján bonyolítja le.
    (2) A 81. § (1) bekezdése szerinti felhívásban az Előkészítő Bizottság közzéteszi az előkészítő időszakban történő tagfelvételi kérelmek benyújtásának kezdő és záró időpontját.
    (3) Az Előkészítő Bizottság az előkészítő honlapon folyamatosan tájékoztatást ad a tagfelvétellel kapcsolatos tudnivalókról, illetve közzéteszi a Kamara megalakulásával kapcsolatos egyéb információkat.
80. Az Európai Unió jogi aktusainak való megfelelés
81. §
    (1) E törvény a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:
    a) a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanács irányelv, 7. cikk (1) bekezdése,
    b) a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv.
    (2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) és a 39. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.
82. Módosító rendelkezések
83. §
    (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) 14/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
    „(1a) A nem orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók esetében az (1) bekezdés szerint illetékes szakmai kamara – az (1c) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Orvosi Kamara.”
    (2) Az Ekt. 14/A. §-a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:
    „(1c) A pszichológia képzési területen szerzett alap- és felsőfokú szakképzettséggel egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben szakpszichológusi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozók az (1) bekezdés szerinti feltételt azzal teljesítik, ha egyidejűleg tagjai a Magyar Orvosi Kamarának és a Magyar Pszichológus Kamarának.”
    (3) Az Ekt. 23. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
    „(4a) A Magyar Orvosi Kamara azon tagjával szemben lefolytatott etikai eljárás esetén, aki tagja a Magyar Pszichológus Kamarának is, a szakmai sajátosságok képviseletének az etikai eljárásban való megfelelő biztosítása érdekében a Magyar Orvosi Kamara tagjai közül legalább egy egyetemi szintű okleveles pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező szakembernek is tagként részt kell vennie az eljáró etikai bizottság munkájában.”
    (4) Az Ekt. 29/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
    „(3) A Magyar Orvosi Kamarában a szakmai kamarai tagdíj 50%-át kötelesek azok a tagok megfizetni, akik egészségügyi tevékenységük végzése vonatkozásában, törvény rendelkezése
    alapján, természetes személyként kötelezően tagjai más szakmai kamarának is, amelyben tagdíjfizetési kötelezettségük áll fenn.”
84. §
    Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113/A. § (4) bekezdésében az „az illetékes egészségügyi szakmai kamarát” szövegrész helyébe az „az illetékes egészségügyi vagy egyéb szakmai kamarát” szöveg lép.
85. §
    A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
    (A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)
    „b) a Magyar Állatorvosi Kamara etikai bizottságának és országos etikai bizottságának, az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara etikai tanácsának, továbbá az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény, valamint a Magyar Pszichológus Kamaráról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú etikai, illetve fegyelmi bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,”
86. melléklet a 2016. évi … törvényhez
87. Tagnyilvántartás a Magyar Pszichológus Kamara tagjairól és szakmai képesítéseikről
    A tagnyilvántartás a kamarai tag következő adatait tartalmazza:
    a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
    b) anyja neve, születési helye, ideje,
    c) állampolgársága,
    d) neme,
    e) lakcíme, egyéb működési helyének címe, telefon-, telefaxszáma, elektronikus levélcíme,
    f) kamarai nyilvántartási száma,
    g) kamarai igazolvány száma,
    h) tagsági jogállása (tevékenységet szüneteltető, illetve nem szüneteltető),
    i) fegyelmi büntetése, annak jogerőre emelkedése, valamint az az alóli mentesítés időpontja,
    j) tagdíjfizetéssel kapcsolatos adatai,
    k) mely tagozatnak a tagja,
    l) iskolai végzettsége, szakképesítésének a megnevezése, az ezeket igazoló oklevél száma, kiállításának helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, a képzés nyelve,
    m) tudományos fokozatának a megnevezése, az ezeket igazoló oklevél száma, kiállításának helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése,
    n) idegen nyelv vagy nyelvek ismeretének szintje, típusa, az arról kiállított bizonyítvány vagy azzal egyenértékű okirat száma, kiállításának helye és időpontja, továbbá a kiállító szerv megnevezése,
    o) munkahelye, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő tevékenységvégzésének a helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése, amely területen a tag munkát végez, a munkavégzésre irányuló jogviszonyának a jellege, beosztása, ha a tag az adott helyen a kamarai tagsághoz kötődő tevékenységet folytat,
    p) az egészségügyi dolgozó tag alap- és működési nyilvántartási száma,
    q) a felügyelet melletti tevékenységgyakorlás kezdete és időtartama, a felügyeletet ellátó személy neve, egészségügyi működési vagy egyéb területen a tevékenységéhez kapcsolódó nyilvántartási száma,
    r) egyéb nyilvántartások, névjegyzékek megnevezése, amelyekben a tag pszichológusi tevékenysége okán szerepel,
    s) kötelező továbbképzések teljesítésére vonatkozó adatok.
88. A Magyar Pszichológus Kamara tagjairól és szakmai képesítéseikről vezetett tagnyilvántartás közérdekből nyilvános adatai
    A kamarai tagokkal kapcsolatos, közérdekből nyilvános adatok:
    a) a kamarai tag családi és utóneve,
    b) a kamarai tag működésének székhelye,
    c) a kamarai tag kamarai nyilvántartási száma,
    d) a kamarai tag tagsági jogállása,
    e) a kamarai tag tudományos fokozata,
    f) a kamarai tag iskolai végzettsége, szakképesítésének megnevezése,
    g) a kamarai tag szakterülete, melyik tagozat tagja,
    h) a kamarai tag idegen nyelv vagy nyelvek ismeretének szintje,
    i) az egészségügyi dolgozó kamarai tag alap- és működési nyilvántartási száma.
89. melléklet a 2016. évi … törvényhez
90. A határon átnyúló szolgáltatást végző pszichológusok névjegyzéke
    A névjegyzék a pszichológus következő adatait tartalmazza:
    a) családi és utóneve, születési családi és utóneve,
    b) anyja neve, születési helye, ideje,
    c) állampolgársága,
    d) saját tagállamának a megnevezése,
    e) letelepedése szerinti tagállambeli működés címe, és – ha van – belföldi címe, telefon-, telefaxszáma, elektronikus levélcíme,
    f) magyarországi elérhetőségi adatai,
    g) iskolai végzettsége, szakképesítésének a megnevezése, az ezeket igazoló oklevél száma, kiállításának helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése, a képzés nyelve,
    h) tudományos fokozatának a megnevezése, az ezeket igazoló oklevél száma, kiállításának helye és időpontja, továbbá a kiállító intézmény megnevezése,
    i) munkahelye, illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján történő tevékenységvégzésének a helye, megnevezése, címe, a szakterület megnevezése, amely területen munkát végez, a munkavégzésre irányuló jogviszony jellege, beosztása, ha a tag az adott helyen a kamarai tagsághoz kötődő tevékenységet folytat,
    j) saját tagállama szerinti szakmai megnevezése (szükség szerint annak magyar nyelvű kiegészítő magyarázatával együtt),
    k) saját tagállama szerinti kamarai tagságára vonatkozó adatok,
    l) egyéb nyilvántartások, névjegyzékek megnevezése, amelyekben pszichológusi tevékenysége okán szerepel,
    m) a Kamarához történt bejelentésének az időpontja,
    n) tevékenysége megkezdésének, felfüggesztésének, szünetelésének és megszűnésének időpontja,
    o) fegyelmi büntetése, annak jogerőre emelkedése, valamint az az alóli mentesítés időpontja.
91. A határon átnyúló szolgáltatást végző pszichológusok névjegyzékének közérdekből nyilvános adatai
    A névjegyzékben szereplő pszichológusokkal kapcsolatos, közérdekből nyilvános adatok:
    a) a pszichológus családi és utóneve,
    b) a pszichológus saját tagállamának a neve,
    c) a pszichológus letelepedése szerinti tagállambeli működésének a helye,
    d) a pszichológus saját tagállama szerinti kamarai nyilvántartási száma,
    e) a pszichológus tudományos fokozata,
    f) a pszichológus iskolai végzettsége, szakképesítésének megnevezése,
    g) a pszichológus szakterülete,
    h) a pszichológusra vonatkozóan a kamarai engedély kiadásának időpontja.
92. melléklet a 2016. évi … törvényhez
    A pszichológusi tevékenység kompetenciái
    I. A szakmai kompetenciák
    A pszichológus szakemberek megszerzett pszichológiatudományi ismereteik birtokában tájékozottak a pszichológia több ágában. Ismerik a pszichológus szakma módszereit és eszközeit, és képesek ezeket az egyének, csoportok vagy szervezetek megismerése és fejlesztése érdekében használni. Megfelelő ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.
93. A mesterképzési szakon végzettek ismerik:
    a) a pszichológiatudomány történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait,
    b) az alkalmazott pszichológiai területek és a társtudományok alapismereteit,
    c) a pszichológiatudomány módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének szakmai-etikai szabályait,
    d) a tudományos kutatás, szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit,
    e) a választott szakirány speciális ismereteit és módszertanát, továbbá
    1.1. a kognitív pszichológia szakirányon végzettek ismerik:
    a) az alapvető kognitív rendszereket, működésüket, a magatartásszabályozás és a viselkedésvezérlés folyamatait,
    b) a neuropszichológia, a pszicholingvisztika, az evolúciós és biológiai pszichológia alkalmazását a kognitív pszichológiában,
    c) a kognitív rendszerek fejlődését, a szocializáció és a mentalizáció folyamatait, a fejlődéslélektan felhasználási lehetőségeit,
    d) a kognitív idegtudomány, a pszichiátria, a neuorgenetika és a viselkedésgenetika kognitív pszichológiában hasznosítható eredményeit;
    1.2. a társadalom- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek ismerik:
    a) a közgondolkodás, a társadalmi kommunikáció és reprezentáció szabályszerűségeit, vizsgálatuk elméleteit és módszereit,
    b) a történeti és politikai pszichológiát, a kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai vetületét, a csoportdinamika és a csoportközi viszonyok meghatározóit,
    c) a szervezetek pszichológiai tényezőit, szervezetfejlesztést, munkapszichológiát, emberi erőforrás-gazdálkodást, szervezeti konfliktusokat, konfliktusmenedzsmentet,
    d) a gazdaságpszichológiát, a szervezeti és egyéni döntés folyamatait, a reklám, a marketing és a PR társadalom- és szervezetpszichológiai aspektusait,
    e) a közgazdaságtan, a szociológia, a történettudomány, a kommunikációkutatás és a közvéleménykutatás társadalom- és szervezetpszichológiában is hasznosítható eredményeit;
    1.3. a munka- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek ismerik:
    a) a munkapszichológiai elméleteket, a munkaalkalmasság, kiválasztás, munkahelyi szocializáció, munkahelyi képességfejlesztés módszereit,
    b) az ergonómia és a munkahelytervezés eredményeit,
    c) a szervezetpszichológiai kutatásokat, a szervezetfejlesztést, a vezetéspszichológiát, a szervezeti kultúra meghatározóit,
    d) a közgazdaságtan, a munkajog, a szociológia és a közvéleménykutatás munka- és szervezetpszichológiában hasznosítható eredményeit;
    1.4. a klinikai és egészségpszichológia szakirányon végzettek ismerik:
    a) a klinikai pszichológia és tanácsadás elméleteit, a pszichopatológiát, a klinikai pszichodiagnosztikát,
    b) a személyiség fejlődésének elméleteit, az életkorhoz kötődő pszichopatológiát és a pszichodiagnosztikát,
    c) a pszichoterápiás elméleteket és az intervenciós módszereket,
    d) az egészségpszichológia elméleteit, a klinikai egészségpszichológiát, az egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció jellemzőit,
    e) a stressz és a stresszel való megküzdés pszichológiáját,
    f) az egészség-pszichofiziológia anatómai és élettani alapjait, a magatartástudomány, a neuropszichológia, a pszichofarmakológia és az addiktológia klinikai és egészségpszichológiában hasznosítható eredményeit;
    1.5. a tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon végzettek ismerik:
    a) a tanácsadás különféle elméleti irányzatait, az életvezetési, pálya- és munkatanácsadás elméleteit, a krízis-elméleteket,
    b) a tanácsadás és az iskolapszichológia különböző területein használt diagnosztikai eljárásokat,
    c) az iskolapszichológia elméleti irányzatait, feladatát és munkamódszereit, az oktató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságait,
    d) a pedagógia, a gyermekvédelem, a gyermek és serdülő pszichiátria tanácsadásban és iskolapszichológiában hasznosítható eredményeit;
    1.6. a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon végzettek ismerik:
    a) a fejlődéspszichológia alapvető elméleteit, az érzelmi, motoros, kognitív és szociális fejlődési modelleket,
    b) a pszichopatológia alapjait, a fejlődési pszichopatológiát, a fejlődési zavarokat, a trauma lélektanát, az emlékezeti és elaborációs mechanizmusok működését gyermekeknél,
    c) a gyermekpszichodiagnosztikai eljárásokat és terápiás módszereket,
    d) a humánetológia és a kognitív idegtudomány fejlődés- és gyermekklinikai pszichológiában hasznosítható eredményeit;
    1.7. az interperszonális és interkulturális pszichológia szakirányon végzettek ismerik:
    a) az interperszonális kapcsolatok pszichológiai elméleteit és vizsgálati módszereit,
    b) a kultúra pszichológiai kutatásának elméleteit és módszereit, a kisebbségek pszichológiai kutatásának módszereit,
    c) a mediáció, a konfliktuskezelés, a pár- és családterápiás technikák alapjait,
    d) a csoportkutatás, a kommunikációtudomány és a kultúrakutatás interperszonális és interkulturális pszichológiában használható eredményeit.
94. A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:
    a) szakterületükön kutató-fejlesztő munka végzésére,
    b) a pszichológiában alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és beavatkozó eljárások használatára,
    c) a pszichológusi tevékenység gyakorlására – megfelelő szakmai szupervízió mellett – olyan nevelési, képzési, fejlesztő, gyógyító, rehabilitációs és kutatóintézményben, ahol szakirányuknak megfelelő munka folyik,
    d) szakmájuk interdiszciplináris és multidisziplináris elméleti és gyakorlati művelésére,
    e) az alapvető diagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű alkalmazására,
    f) a természettudományi és társadalomtudományi partnertudományok új eredményeinek követésére; továbbá
    2.1. a kognitív pszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:
    a modern kísérleti pszichológia, a kognitív pszichológia szemléletének, az ehhez kapcsolódó módszereknek és alkalmazási készségeknek a birtokában önálló kutatómunka megtervezésére és kivitelezésére, valamint gyakorlati, alkalmazott munkára;
    2.2. a társadalom- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:
    a) a társadalmi-politikai-gazdasági folyamatokkal kapcsolatos kutatómunka végzésére,
    b) a közgondolkodás és a társadalmi kommunikáció területén, valamint a gazdasági és más társadalmi célú szervezetekben szakértői-tanácsadói tevékenység folytatására,
    c) társas-társadalmi konfliktusok, problémák feltérképezésére és a megoldásukhoz segítő mediátori, fejlesztői közreműködésre;
    2.3. a munka- és szervezetpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:
    a) a munkatevékenység pszichológiai vonatkozásait egységes integrált formában alkalmazni a munka- és szervezetpszichológiai feladatok megoldásakor,
    b) a munka világában felmerülő különböző pszichológiai problémák (személyzetkiválasztás, kompetenciaelemzés és -fejlesztés, karriertervezés, ösztönzés és értékelés, emberierőforrás-fejlesztés, kockázatkezelés, munkahelyi egészségfejlesztés, stb.) szakszerű megoldására;
    2.4. a klinikai és egészségpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:
    szaktudásuk szakszerű és hatékony alkalmazására az egészséges és kórosan megváltozott pszichés folyamatok tudományos igényű vizsgálatában, a pszichés és testi betegségekkel küzdő emberek diagnosztikájának és kezelésének pszichológiai támogatásában, valamint a betegségmegelőzéssel és az egészségfejlesztéssel foglalkozó teamek munkájában;
    2.5. a tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:
    a) diagnosztikai és tanácsadási módszerek alkalmazására a gyakorlatban, a különböző életkorú kliensekkel való foglalkozás keretében,
    b) az egyéni, csoport- és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás elősegítésére,
    c) a prevenció különböző szintjein pszichológiai ellátás nyújtására;
    2.6. a fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:
    klinikai kutatási ismereteik, valamint módszertani jártasságuk hasznosítására a gyermekpszichológusi munkában, a szupervízió alatt folytatott diagnosztikai és terápiás tevékenységre;
    2.7. az interperszonális és interkulturális pszichológia szakirányon végzettek alkalmasak:
    a társadalmi és a társas érintkezés elméletében és jelenségvilágában szerzett átfogó, gyakorlati és kutatási ismereteiket és alapvető módszertani jártasságukat a különböző szintű társadalmi és társas együttműködések szolgálatába állítani.
    II. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:
95. Fejlődéslélektani, kognitív pszichológiai, személyiséglélektani, szociálpszichológiai alapismeretek.
96. Pályaszocializáció, pszichológus etika, módszertani készségfejlesztés, kommunikációs készségfejlesztés ismeretek.
97. Differenciált szakmai ismeretek:
    3.1. kognitív pszichológiai szakirányon: kognitív rendszerek (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb rendű kognitív folyamatok), magatartásszabályozás, viselkedésvezérlés, neuropszichológia, pszicholingvisztika, kognitív rendszerek fejlődése (észlelés; emlékezet; nyelv, gondolkodás, tudat; magasabb rendű kognitív folyamatok), evolúciós és biológiai pszichológia, alkalmazott fejlődéslélektan, szocializáció és mentalizáció, kognitív idegtudomány, neurogenetika és viselkedésgenetika, pszichiátria (fejlődés- és neuro-), módszerspecifikus gyakorlati ismeretek, kísérlet és tesztfejlesztés, adatelemzés módszertana a kognitív pszichológiához kapcsolódó területeken, módszerspecifikus gyakorlati ismeretek fejlődés és evolúciós pszichológiából, fejlődéskutatás, kognitív fejlődés és zavarai;
    3.2. munka- és szervezetpszichológiai szakirányon: munkapszichológia elmélete (pszichológiai alkalmasság és kiválasztás, munkahelyi képesség- és készségfejlesztés, ergonómia, munkahelytervezés, munkahelyi szocializáció, munkahelyi egészségfejlesztés, munkapszichológiai kutatások módszertana, közlekedéspszichológia), szervezetpszichológia elmélete (emberi erőforrás gazdálkodás, szervezeti kultúra, szervezetfejlesztés, vezetéspszichológia, szervezeti igazságosság, szervezetpszichológiai kutatások módszertana, reklámpszichológia), társtudományi alapismeretek (közgazdaságtan, munkajog, szociológia, közvéleménykutatás);
    3.3. klinikai és egészségpszichológiai szakirányon: a klinikai pszichológia és a tanácsadás alapjai, pszichopatológia és klinikai pszichodiagnosztika, a személyiségfejlődés, életkorhoz kötődő pszichopatológia és pszichodiagnosztika, pszichoterápiás elméletek és intervenciós módszertan, az egészségpszichológia alapkérdései és társadalmi kontextusa, klinikai egészségpszichológia, egészség-pszichofiziológia és pszichoneuroimmunológia, egészségmagatartás, egészségfejlesztés és egészségkommunikáció, stressz és megküzdés, társtudományi alapismeretek (az egészség-pszichofiziológiai anatómiai és élettani alapjai, idegrendszer anatómiája, élettana és működési zavarai, neuropszichológia, pszichofarmakológiai és addiktológia alapismeretek, pszichiátria);
    3.4. tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon: a tanácsadás elméleti irányzatai, életvezetési tanácsadás, krízis-elméletek, diagnosztikai módszerek az egyéni tanácsadásban, pálya- és munkatanácsadás elmélete, diagnosztikai módszerek a pálya- és munkatanácsadásban, az iskolapszichológia elméleti irányzatai, feladatai, munkamódszerei, preventív iskolai programok, az oktatató-nevelő intézmények szervezeti sajátosságai, diagnosztikai módszerek az iskolapszichológiában, társtudományi alapismeretek;
    3.5. fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia szakirányon: érzelmi, kognitív, motoros és szociális fejlődésre vonatkozó ismeretek, a fejlődési modellek, pszichopatológia alapismeretek (általános pszichopatológia, fejlődési pszichopatológia, trauma és emlékezet, elaborációs mechanizmusok gyermekeknél: rajz, mese, játék), a kognitív fejlődés zavarai, evolúciós és neuropszichológiai összefüggések, klinikai gyermekpszichológiai speciális ismeretek (addiktológia, narratív technikák a személyiség vizsgálatában, trauma és emlékezet), társtudományi alapismeretek (evolúciós szemlélet a pszichológiában, fejlődéstani kognitív idegtudomány);
    3.6. interperszonális és interkulturális pszichológia szakirányon: csoportdinamika, interperszonális krízisek, kisebbségek pszichológiája, családterápiás elmélet, módszerek, kommunikáció, konfliktuskezelés, az intézmények világa: döntés, fejezetek az
    interperszonális pszichológiához kapcsolódó területekből, társadalmi konfliktusok, kultúra és identitás, kultúra és tömegkommunikáció, közvéleménykutatás, reklámpszichológia, környezetpszichológia, vallásos jelenségek, valláspszichológia története, vallás- és családpszichológia, társtudományi alapismeretek (módszerspecifikus gyakorlati ismeretek az egészségügy területén, családterápiás centrikus megközelítésben, az alapellátásban felmerülő problémák kezelésére, pszichológiai tesztek fejlesztésének módszertana);
    3.7. társadalom- és szervezetpszichológia szakirányon: közgondolkodás, csoportdinamika és csoportközi viszonyok, társadalmi kommunikáció és reprezentáció, történeti és politikai pszichológia, kulturális és társadalmi kérdések pszichológiai vetületben, narratív pszichológia, pszichoanalitikus szociálpszichológia, művészetpszichológia, szervezetek pszichológiai tényezői, szervezetfejlesztés, munkapszichológia, emberi erőforrás gazdálkodás és ergonómia, reklám, PR, marketing, gazdaságpszichológia, szervezeti kultúra, szervezeti konfliktusok, konfliktus menedzselés, krízisintervenció, társtudományi alapismeretek (közgondolkodás vizsgálati módszerei, médiaelemzés, társadalmi programok értékelésének módszerei; ergonómia és ember-számítógép interakció, tréning- és alkalmasságvizsgáló módszerek, emberi erőforrás gazdálkodás és munkahelyi szocializáció).